Szavazni, vagy nem szavazni.....

az itt a kérdés.....
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri. Balsorsa minden nyűgét s nyilait;......

A bejegyzésem kezdő mondata és a kép magyarázataként elmondom, hogy eszemben sincs a dán királyfi története és Abádszalók történései között bármilyen párhuzamot vonni. A Hamlet- monda alapján írt dráma egy szinte minden korban értelmezhető, világirodalmi remekmű.  Abádszalók nyitott könyv életében pedig sajnos egyre több a szánalmasnál szánalmasabb tucat pamflet,  (közmunka helyzet, egészségügy, általános iskola) vészjósló végkifejletekkel.

A következő  pamflet címe lehet majd esetleg az, hogy .....  Kvótanépszavazás !
Egy kis reményt adhat  talán az, hogy Abádszalók népét a kenyér még csak-csak,...... de a cirkusz  már nem nagyon érdekli.

De vágjunk is a közepébe.....
Én ugyan egyáltalán nem haragszom azért  Orbánra mert kitalálta, netán a kormányra mert megcsinálja a kvóta népszavazást. Sőt, azon túl is, még....bármit. Áh, ugyan már. Miért is ne tennék? Azon az oldalon ez a legtermészetesebb.
Egy trükkös és sunyi miniszterelnök a maffiabűnözés tipikus ismérveit produkáló kormányzása miatt hervadó táborának falajzására, kitalált egy értelmetlen, indokolatlan, lealjasító tárgyú népszavazást. Okkal bízva abban, hogy immár a  lábmosó, vagy ülepöblítő lavórjává lezüllesztett Kárpát medencében lesznek négymillióan, akik  eleget tesznek  szolgalelkűségük, vagy vezérszükségletük diktálta kényszernek, és elmennek szavazni. A nyájat, csordát, zombisereget ( asszem kb. ennyi jelzőt használtam eddig) össze kell terelni valamilyen magasztos indokkal..  És pont. Ennyi.
Meg ne lepődjünk azon, ha egyszer csak rájövünk magunktól, hogy a kontinensünkön élő, tőlünk zakkantabb népek ...... sem követik a magyar példát. Teljesen felesleges azon is vetyengeni, hogy lenne számtalan más, ésszerű, vagy logikus lépés a menekülthullám okozta  problémák  - már ha lesz olyan - kezelésére. Ráadásul az eredményből majdan következtetett, előre beharangozott Brüsszel elleni "népakarat" egy baromság.

E szavazás semmi mást nem fog megmutatni , minthogy hány uszítható, rosszabb esetben alantas ösztönből döntő 18 éven felüli ember él ma Magyarországon. És itt, a kis falunkban.

Azt viszont nem hiszem, hogy ilyen hamar benyújtaná a miniszter a számlát az 51 (80 ?) milliós visszafizetési kötelezettség elhalasztása, vagy elfelejtése miatt és számonkérné Abádszalók lakosságán a szavazáson való részvételt.
Azt hiszem, ezt az opciót inkább a parlamenti választások idejére tartogatja. Bár, kitudja.

Néha pozitívan írok Balogh Gyula polgármesterről. Mondom, néha. Néha pedig tárgyilagosan. Időnként jót derülök azon, hogy egyre többen vannak, akik így definiálják vezetői képességét, hogy .....  puha pöcs. Teszik ezt egyáltalán nem sértő szándékkal. Én sem azért írtam anno valami hasonlót. Bizony, jó Gyulánkat nem most, hanem 2010-ben kellet volna megválasztani polgármesterré. Több okból is. Had ne részletezzem. Beleuntam. Lényeg az, hogy meglehet, már késő.
Ezért a falu megérdemli mindazt, ami e mulasztás miatt bekövetkezett, és be fog következni ezután.

De térjünk vissza a szavazásra.....
Fehéren- feketén, pontosabban számszerűen ki fog derülni az intellektualitás színvonala is a szavazás statisztikai adataiból. Ugyanis most nem személyre, szomszédra, ismerősre fog szavazni a helyi jó nép. Hanem egy kérdésre. Amit az emberek jó része nem is ért, hiszen nem is találkozott a szavazás indokával. Sokak számára a bevándorló egy televízióban mutogatott valami, amit utálni kell.
Rég volt, hogy a motiváció ennyire döntő lett volna egy szavazás alkalmával ebben az országban. Igen , most az lesz a döntő, hogy kit, mi motivál.
Milliók lesznek akik nem aszerint fognak dönteni, hogy a háborús képeken milyen iszonytató emberi szenvedéseket láttak. Nem aszerint, hogy országunkba a legdurvább esetben is - kizárólagosan csak a parlament jóváhagyásával - néhány ezer menekült érkezhetne, komoly szűrést követően. Ez sokaknak már csak azért sem lehet szempont mert,..... nem tudják, sőt van, aki nem is akarja tudni ezt az igazságot.
A szempont egyedül a gyűlölet. Az, hogy végre gyűlölhetnek úgy, hogy együtt mozdulnak sokan. Van hová, kikhez tartozni.
Mint mondtam, nem a háború, a szenvedés, a menekülő ember látványa a döntő. Hanem amit ki-ki mögé lát az elutasításnak. Mert ott nem egy vérző fejű kisfiút, zokogó anyát, háborús áldozatot, lerombolt házakat lát a "nem"-re szavazni szándékozó. Nem, nem.
Legtöbben, miközben az ikszet húzzák a "nem" mellé, bevallatlanul is a gyűlölt és utált  utcabeli, vagy környékbeli romákra gondolnak majd. Ami nem csoda, hiszen vannak hasonlóságok a temperamentumban, külső jegyekben és ne is tagadjuk, van velük is probléma rendesen.
Vagy a szélsőjobb által kárhoztatott zsidó bankárra, aki a propaganda szerint okozója a kevés fizetésnek, a nyomornak. És ezt se tagadjuk, mert van spekulációs tőkebefektetés, aljas kizsákmányolás, éhbérért végzet közmunka. Ami legtöbbször nem is valami nemzetközi zsidó hátterű multi, hanem szimpla hazai érdekeltség. (akár lehet Széles Gábor, Csányi Sándor, Mészáros Lőrinc, CBA-s Lázár, helyi fideszes önkormányzat, stb is)
Szóval az biztos, hogy nem a menekültek okozta migrációs veszélyre gondol a szavazók többsége. Mert arra nem is gondolhat, hiszen mint fentebb erre céloztam, még nem is találkozott vele. Nincs személyes tapasztalata. A plakátok hosszú, bonyolult szlogenjeit el sem olvassa, nemhogy értelmezné. (Ugyan már.)
De legyek korrekt. Bizony a menekültekkel együtt megjelenő terrorizmus tagadhatatlanul valós veszély ott, ahol több százezres a bevándorlók nagyságrendje. Ezt felderíteni, megelőzni, ha kell, soha nem látott, elrettentő szigorral büntetni kell. Ez lenne az állam feladata. Nem pedig a gyűlöletkeltés. Ezért mondom azt, nem ez a szavazás valódi oka.
És az élet nagy rendező. Ráadásul néha döbbenetesen aktuális darabot tud a színpadra állítani. Íme tessék, arab terrorista szervezet helyett van nekünk sajátunk. Egy Budaházy György nevezetű förmedvény által vezetett, Magyarok Nyilai nevű mókus őrs. Hogy, hogy a fenébe van az, hogy a baloldal nem tud összehozni egy arab, vagy szélső balos terror csapatot, miközben a jobboldalon ez elsőre összejön, hát nem tudom....(Ja, tudom a Gyurcsány)

E szavazás oka nem más, mint a menekültek (mint bűnbakok) elutasításának, kiközösítésének közös élményén újraéleszteni a "fidesz hívő" birkaszellemiséget.
Ennyi, és nem több.
Számunkra pedig fehéren- feketén kiderül, hogy kis falunkban az emberiesség, vagy az embertelenség bír nagyobb motiváló erővel október 2-án. Amit jó tudni.

Esetleg elgondolkodhatunk majd azon, hogy ugyan lehet e összefüggés a szavazási végeredmény és a sajtóban megjelent azon kutatási eredmény között, hogy a mai magyar felnőtt lakosság 25%-a funkcionális analfabéta.

Ezért is van az, hogy nem először utalok a - sajnos egyre vékonyabb keresztmetszetű - helyi értelmiségi réteg felelősségére. Szívem szerint körbe is küldenék a település közismert, értelmes, tekintélyes polgárai között egy levelet azzal a szöveggel, hogy:

Amikor ezt elővezettem haveri körben, volt aki kapásból rávágta, ....
- Te hülye vagy. Na, majd jól meg fogsz lepődni.
-  Nem figyelsz...?! Nem csak közismert, és tekintélyes.... hanem értelmes ...
- Jaa...

Legújabb, rózsaszín ábrándjaim egyike az, hogy kb. úgy negyven-ötven név után fénymásolni és bedobni a postaládákba. Tessék, íme.... mi emberek maradunk. Európába.
És te?
(Jó, nyugi! Csak vicc volt az ötlet.)

Nem értek abádszalókiul...

Viszonylag kevesen vagyunk, akik mostanság nyilvánosan véleményt mondanak helyi ügyekben.  Pontosabban, mintha egyedül volnék. Nem divat. (Mármint nyilvánosan nem divat.) Ezért így üdítően kellemes csalódás ért, amikor nemrég a 168 órában megjelent egy Szabó Pistivel készült riport. Amit nosza, gyorsan beszkenneltem és posztoltam is a facebookon. A posztolását követően viszont érdekes dolog történt.  Ugyanis azt tapasztaltam, hogy négyen egyből lájkolni merték a bejegyzésemet, de igencsak rövid idő elteltével ketten vissza is vonták a hirtelen felindulásból elkövetett tettüket.
És ez teljesen rendben is van így.
Ugyanis Pisti kissé kemény dolgokat mondott az idegenforgalomról, valamint a helyi közoktatásra - következésképpen a faluközösség életére is -  tragikusan ható államosításról. Örülök, hogy ezzel akaratlanul is alátámasztotta több, korábbi bejegyzésem vonatkozó mondatát. Bár a történetet kissé ellentmondásossá teszi az a körülmény, hogy állítólag nem is tudta, ő riportalany és pont nyilatkozik.  Azt hitte, hogy csak a szokásos vendéglátói udvariasságból beszélget két vendégével. Érdekes....Na , mindegy....

A cikket mindössze azért tettem helyben is közhírré, mert jól tudom,  168 óra hetilapot a helyi közönség igencsak ritkán olvas. Ilyen ütős helyi vonatkozású riportot főleg,  ..... sohasem. 

Sajnos elkövettem azt a hibát, hogy nem a blogomba tettem közzé és így nem tudom, hányan olvasták, nyitották meg egyáltalán. Bár meglehetne saccolni az alapján, hogy a googgle+-on előtte való napokban megjelent, de a facebookra ki nem posztolt, ... És csak mennek tovább ... c. bejegyzésemnél a számláló 307 megnyitást mért a negyedik nap reggelére.

De visszatérve a lájkolásra, a világért se gondolok olyan összefüggésre, hogy netán valaki figyelmeztette volna az illetőket arra, hogy a Pisti nyilatkozatát tartalmazó poszt a tartalma miatt veszélyes, nem lájkolható....... De, ... a kétkedés kis ördöge nem alszik bennem.
Bár lehet más is. Sőt,..... ugyanis eljutott hozzám az a hír, miszerint volt már akit privát üzenetben, volt akit személyes beszélgetés alkalmával  arról győzködtek -  persze megfelelő körítéssel - egyesek, hogy ...... őt ne olvass.  pl: Mert az Imre olyan negatív, mindenbe csak a problémát látja, sértődött.  Beragadt saját letargiájába, amiből nem tud váltani, nihilista...stb,stb. Továbbá: Meg kell előlegezni a bizalmat, jó lesz ez, majd jövőre beindul, jönni fog a pénz, stb, stb.
Sőt a legújabb, (non plus ultra) sztori,.... nemrég, egyik régi, majdnem barátként számontartott fideszes ismerős arra célzott valahol óvatlanul, hogy baj van az idegeimmel. Nahát. Ez új. Szerencsére a két hónappal ezelőtti - FER tűzoltóságnál évente ismétlődően  kötelező - pszichológiai alkalmassági vizsgálaton nem ez volt a megállapítás.
De nem gond ez sem. Járt már így más is. Ha röhögtetni akarnék, írhatnék ide nagynevű - nem csak kor, hanem immár sorstárs -  szerzőket is akár. De feltehetném akár megint azt a lemezt, hogy nem azért írok, hogy bárki is olvassa az írásaimat, stb, stb. Nem teszem fel. Minek?
Komolyan mondom, nem számít, nem érdekel. Én csak mondom, pontosabban írom a magamét.
Kissé vicces az is, ahogy próbálnak még közeli ismerőseim is lebeszélni, már-már az egészségemért aggódás látszatát is keltve a cyberlabnyomok.blogspot.hu továbbírásáról.
Vicces? Vagy inkább tragikomikus? Igen, inkább.  Mert ha visszagondolok blogom indításának időszakára, bizony ők is gyakran megállítottak, gratuláltak, vagy lájkolták a szövegeimet. Igaz, sokukat a Kovács-Kasza tandemmel szembeni ellenszenvük vezette. Ami szerintem abból következett, hogy e két ember az irányítás szintjén teljes elit váltást akart itt helyben. És ez tűrhetetlen skandalum volt többek számára. Pacsai Norci is szinte őrjöngött az irodámba, össze-vissza zagyválva olyanokat, hogy.... Abádszalókot is elöntötte a vörös iszap ! ( és nekem van baj az idegeimmel?) Ez a falu bölcsének kikiáltott jóember azt követelte, hogy én,  mint általa vélelmezetten baloldali "valaki", állítsam le Miskáékat. Amikor elmagyaráztam neki, hogy én inkább megmaradnék baloldali senkinek és  hogy Miskánál a baloldal mint gazda szervezet után, most a fidesz következik mint gazda ..... állat, hát leesett az álla.
Igaz, a  helyi népesség jó részének bizony tetszett is, hogy mekkora elszántsággal, mennyire konfrontatívan csinálják az elit váltást.

Itt megjegyezni kívánom, hogy a  fentebb említett ostoba tandemet én próbáltam figyelmeztetni, hogy itt bizony még egy elit réteg is alig-alig van. 

Amit bizony nincs mire lecserélni. Amikor saját maguk is rájöttek erre, már lendületbe voltak. Nem volt mit tenni, mint importálni iskolaigazgatót, pedagógust, jegyzőt, kft ügyvezetőt, stb. És mint tudjuk, látjuk, halljuk, nem a java jött ide. Akik meg helyben előrébb léptek, pl képviselők, hát... had ne mondjam. Érdekes arcok jelentek meg a polgármesteri hivatal folyosóján.
Tény, egy-két csere szerintem is indokoltnak tűnt és tetszett is volna, ha nem vált volna láthatóvá már az elején az, hogy ki az, aki gerjeszti a folyamatokat. Aki nem volt más, mint az időnként rám telefonáló, vagy rám telefonáltató(?) kedvenc haverom, a Faszabi. És nem volt más cél, mint lezülleszteni Abádszalók még működő szervezeti - civil és önkormányzati - struktúráját, érts: immunrendszerét.  Ekkor volt a Tomajmonostorai közös május elsejei buli, később az ökörsütési össznépi banzáj majmolása, közfoglalkoztatás gesztorságának átadása, stb. Az akkori hírek szerint ezt a Kasza érzékelte is, és nem is tetszett neki. Többek szerint utálták is egymást  a Faszabival rendesen. Persze, ebben benne lehetett az is, hogy két okostoj(ly)ás általában nem fér meg egy fészekben. Egyrészt.
Másrészt pedig mindketten a másik kezére, zsebére koncentráltak.

Szóval próbálnak lebeszélni.....
Azt gondolják minden rendbe jön, megoldódik, kisimul, nyugi lesz, stb, stb.
Miközben erősen zavaró, hogy egyre több idegenforgalomban érdekelttől, egyre erősebben hallani azt, hogy  ennél még Kasza  idején is jobb volt.
Na basszus.... Sose gondoltam volna, hogy ez bekövetkezik.
Természetesen vannak örömteli hírek is.... Például egyik ílyen hír szerint a Faház Motel telt házzal megy,  és jó ideig még úgy is fog ...... Minő véletlen, hogy pont....
Nem tagadom, ha független jelöltként nyer Gyula, talán én is hajlanék a bizakodásra.Talán én is azt gondolnám, hogy ha nem is jön minden rendbe , ha nem is oldódik meg minden probléma, de legalább tényleg kisimul, nyugi lesz.  Persze, hogy szimpi nekem is, hogy mint új polgármester, láthatóan nem akar hatalmi kizárólagosságot. (Igaz, ha akarna sem tudna.) Ő inkább ötvözni, itt-ott visszarendezni akar(t!). Ha lenne kiket és lenne minek. De nincs.
Mert ugyan ki akakrna ama jelenlegi helyi, idegenforgalmi "szakmai vezetést reprezentálóval" vitatkozni? És ugyan minek? És miről?
Apropó, miről.....Bizony, amiről meg kellene, arról nem lehet. Például a BM vizsgálat eredménye miatt nem kéne valami helyi vizsgálódást lefolytatni? Nem kellene valahogy megtudni, hogy akkor most ki,vagy vissza kell e fizetni a ....... mennyit is?  Nem kellene valakinek feltenni azt a kérdést, hogy ezzel most akkor zsarolva van az önkormányzat? Vagy a Gyula ? Esetleg az egész a falu ? Ha belegondolok, hogy majd hálásnak kell lenni, ha elengedik, vagy annyival valamilyen jogcímen többlet támogatás érkezik valahonnan, amit ki kell fizetni büntetésként, hát egyből eszembe jut az a kérdés hogy:

Csak nem Abádszalók lesz az első példa arra, e "demokráciától" és fideszes gazemberségektől túlcsordult, lángoktól ölelt kis országban, hogy létezik kollektív stockholm-szindróma ?

Persze, Gyula személyisége, elfogadottsága sok mindent tompít. Mondhatnánk, ügyes... Hisz ezért találta ki(meg) a fidesz őt. Közismerten konstruktív, jópofa, nem ugrálós csóka. Igaz, a hírek szerint néha már vannak gondjai a vállalkozásának folytatása és a polgármesteri feladatok összehangolása során és ez idegesíti is. De valahogy nekem az volt róla mindig a benyomásom, hogy két forintért is lehajol. És ez egyáltalán nem dehonesztáló megjegyzés részemről. Sőt,... ha ezt átülteti a polgármesteri feladatai gyakorlásába, akkor ebből még valami nagyszerű dolog is kijöhet. Baj csak akkor lehet, ha a két elfoglaltságot keverni fogja. Mármint, .... öööö "organikusan". Reméljük nem.
Igen, közismerten konstruktív, jópofa, nem ugrálós csóka. Nem csoda, hogy egyesek elfogultsága nem múlik el. (És elfogultságukban, már-már imádatukban nem is látják, hogy mi történik a háttérben).  
Még az éles látók közül is jó néhányan mondják a szemembe, telefonba, írják hol nyíltan, hol privát üzenetbe, hogy.... ne foglalkozz vele. Ne idegesítsd magad ezekkel, ilyenekkel. Felesleges, hiába való, a kutya ugat, a karaván...stb, stb. De hiába beszélnek hozzám. (ilyeneket)
Mert én nem értek abádszalókiul.
A nagy műgonddal és szabatosan fogalmazó "nagy gondolkodó" véleményvezér, fidesz nagypolitikát szőrmentén ócsároló, de a helyi problémákat kerülő "nyelvjárását"  főleg nem ismerem.  Tény, sajnos nincs is ilyen típusú "nyelvérzékem".
Ha lenne, akkor.....nem írhatnék a falura rátelepedő, azt  szabad prédának tekintő, szipolyozó, fidesszel kötésben lévő aljasok aljasságairól.
Nem írhatnék arról, hogy a  nagy reklámmal beharangozott uszodaalapkő letételt követően semmi nem történik jó ideje, mert jól láthatóan "adagolva" fog lebonyolódni az építkezés. A szándék egyértelmű. Lehetőleg minél közelebb legyen a parlamenti választásokhoz az átadás. Ja, amúgy persze, hogy az idegenforgalmi szezon miatt áll az építkezés..... Aha. Na, ne röhögtessük már egymást.
Nem írhatnám le, hogy a választás utáni első hetek lájtos eufóriáját követően a település bizony észrevétlenül visszaállt takarék üzemmódba.
Nem írhatnék a vadászok reménytelen kínlódásáról ama cinikus, képmutató, becstelen környezetben. (Már megint ez a mocsadék Faszabi.)
Nem írhatnék a szombat éjszakákon randalírozó strandi bandákról és az ezzel összefüggésben álló, helyi ifjúság körében vészesen terjedő drogproblémákról.
Nem írhatnám le azt, hogy  ..... ugye,  hogy kellenek az ütős, nagy rendezvények, mert lám a gyenge reklám ellenére Majkára özönlött a nép. És nem kérdezhetném meg azt, hogy ....... na, ha rájöttünk erre, akkor tudjuk e a következő lépést? Mert a hírek szerint Ganxta Zoli és a Kartel koncert meg 1.3 millával lazán bebukott. És ez nem is érdekelheti azt igazán, aki hanyagul oda veti immár bármire , hogy.... csomagolunk, és megyünk vissza Amerikába.
Nem írhatnám le, hogy teljesen természetes  a CBA-ban kialakult üres polc állapot, mert az teljesen törvényszerű, logikus Abádszalók népességének jövedelemhelyzetéből.

Nem írhatnék arról, hogy az abádszalóki elit, beleértve a helyi értelmiség túlnyomó többségét, nem néz média híradásokat, nem tájékozott nem hogy a napi külpolitikai, de a saját sorsát sokszor döntően befolyásoló napi belpolitikai eseményekről sem. 

Azt meg főleg nem követi el, hogy esetleg különböző beállítottságú hírfolyamokat ne adjisten összevessen, abból ésszerű következtetéseket  levonjon.
Nem írhatnám le, hogy átigazolt Káli Pisti is az égi focipályára és a halála még elszomorítóbb attól, hogy nem volt ott mindenki az egykori csapattagok közül, aki még él.
Nem írhatnám le azt, ami eszembe jut, vagy ...... mások eszébe jut, de a félelem nagy úr.  (bevallom őszintén, hogy a fent soroltak egy része mások fejében fogant meg gondolatként)

Vannak emberek, akik nyomtalanul tűnnek el a földi létük befejeztével. Jó esetben néhány évig fennmarad utánuk egy név egy lassan korhadó fejfán, porladó műkövön, repedező márványlapon. Ami végül elvész a temetői nyilvántartásban egyre sokasodó nevek között.
Vannak emberek, akik igyekeznek valami maradandóbb nyomot is hagyni maguk után.  Építenek egy házat, csinálnak néhány gyereket, stb. Én többre vágyom. Szeretném, ha ( nem csak) a vér szerinti utódaim azt is látnák, hogy ki volt az előd. És ami ettől sokkal, de sokkal fontosabb, ....  milyen ember is volt, miről, hogyan gondolkodott. Kár, hogy harminc, negyven évvel ezelőtt még nem volt internet, nem működtek blogoldalak. Így, ha kissé későn is, de azért kitörölhetetlenül ott vannak a lábnyomaim a .... cyber térben. A google- nél.
Az iwiw-vel történtek után a facebookban sem lehet megbízni. Így itt csak megosztom néha a bejegyzéseimet. Az eredeti a google+  nyilvános oldalán látható, az örökkévalóságnak szánva.

Na igen. Nagyon jó érzés, hogy leírhattam mindazt, amit eleddig írtam és ezután is írni fogok, mert .... nem értem, nem beszélem a beletörődés, a szótlanság nyelvezetét.

 

A szürke előző árnyalata

Amikor a  lélekharangszót követően felberreg a koporsószállító motorja, lassan nekilendülve elindul a tömeg is.  Kiérve a sírhoz, elszéledt a gyászoló tömeg. Ki az árnyék miatt, ki azért, hogy jobban lásson, vagy ...lássák. Az eddig látható ismeretlen hátak ismerős arcokká válnak. Az előttem néhány sorral baktató, kissé hajlott hát - ami szintén ismerős arccá válik - nem könnyű életről árulkodott ismeretlenül.  Lánykorában gyönyörű, világoskék szemében az a kihívó szikra, fény - amibe a helyi srácok az alkoholmámoros szombat estéken reménykedve, gyakran beleszédültek - mára már fáradt, eltompult szürkére változott. Érzelem nélküli arccal állt. Az alig észlelhető szájmozgásból volt sejthető csak, hogy ő is mormolja a papnő által megkezdett imát.
Petőfi sorai jutnak az eszembe. "Elhull a virág, eliramlik az élet..."  Fene egye meg.... Ez van.

Állok a sorban. Huhhh,.... na, végre hogy szünet következett. Janika nagyon nagy dobszólót nyomott le a végére. Csoncsi elemében volt. Sanyika ette a gitárt  Tötyi, Rohda Scottként virtuózkodott. Ömlött rólam a víz, mire vége lett a számnak. Na igen,..... Báltermi villámok (Sweet) Irtózatosan jó szám volt. Lehetett rá pörgetni a csajokat. Teljesen kiszáradtam. A nagyterem melletti  büfében izzadság, ital és dohányfüst szaga keveredett a zsibongással.
Már épp rám került volna a sor, amikor odalépett hozzám az egyik haver..... A sor végéről indulatos hang mordult rá.....
- Hé, Rezes! A f.sznak tolakodsz! Állj be a sor végére!
- Nyugi, én nem rendelni akarok! Kiáltott vissza..... Figyelj Kagyló... fogta halkabbra... 
- Mi van?
- Adnál kölcsön egy kotont?
- Nem tudok ....Most adtam oda Cábárnak. Nekem sincs. Iszol valamit?
 - Nem iszok semmit, kösz!
- Na fiuk, mit kértek? Szólt oda Kálmán bátyám a pult mögül
 - Ne mond már. Cábár azt mondta, hogy van még egy nálad.
-  Na, kértek valamit, vagy menjetek arrébb... Jött a pult mögül vészjóslóan
-  Egy fél császárkörtét, két fél kevertet és egy fél szilvát kérek... és egy citromos Márkát....
-  Na, ne legyél már skót... holnap visszaadom...
-  Figyelj, mondom hogy nem. Nekem is kellhet.. Sose tudni.
 Erzsike néni addigra már kiöntötte a piát, amit Kálmán bácsi közben akkurátusan - fejben - össze is számolt e-képpen: egy császár az hat ötven, két kevert az aszongya hogy kilenc húsz, a Márka az három ötven.... ö, az tizenöt öö, tizenkilenc forint és húsz fillér lesz..
- Kösz Kálmán bá' . És letettem  egy húszast a pultra, de Rezes hirtelen mozdulattal elkapta a pénzt és a zsebéből egy ötvenest dobott oda. Másik kezével vissza gyömöszölte a húszast a zsebembe. Húszból kérek, mondta ő is.
Hirtelen zavaromban nem tudtam mit csinálni. Ő a visszajárót gyömöszölte a zsebébe, közben esdeklően nézett rám...
- Nagyon kell! Nem érted?
- Menjetek már odébb, ne itt beszélgessetek.... Ki következik? Dörmögött oda Kálmán bá'
A kezembe a piával odébb kellet lépnem. Megadóan törődtem bele a helyzetbe.
- Na jó... Várj, mindjárt odaadom és adok vissza tizenötöt.
- Nem kell. Sietek. Add már!
- Hadd vigyem már ki legalább a piát. De sürgős. Kivel mész, csak nem a Pannival? Félsz, hogy lemaradsz, mi....?
- Vele? Hülye vagy? Amúgy is őt most vitték ki az új agronómus srácok....
- Akkor kivel?
- Nem mindegy az neked?
- Jó, akkor nincs. Mindjárt adom a húszasodat...
- De szemét vagy... Ott áll az ajtó mellett... Intett a szemével megadóan.
Odanéztem. Egy látásból ismerős, formás idomú, piros garbós, gyönyörű világoskék szem nézett vissza rám.
-  Hűha, az igen..... Bukott ki belőlem. A farzsebembe van. Vedd ki, nem kell megadni...
- Még jó hogy nem... és felszabadultan vigyorogva hüvelykujjával a pult felé bökött, jelezve, hogy a rund fizetésével a tartozása letudva.
Odabent a banda egy lassúval kezdett ....Szeretném ha szeretnél ( Lobo) Gyorsan bedobtuk az italt és siettünk vissza a családalapítósan összesimulós nótára. Az ilyeneket általában illet a tervezett, vagy aktuális barátnővel táncolni. A szám végével  lassan bontakoztak ki a párok a felajzó összeölelkezésből, amikor is az ajtónál ribillió támadt. A hangulatvilágításban nehezen vettem  csak ki Sáfár Laci alakját, amint Etelka nénivel , a jegyszedővel vitatkozott. Mögötte Hatyár és Vincze Imi is hevesen gesztikuláltak.
A látható idegességük rosszat sejtetett. Intettem a táncpartneremnek, hogy üljön le, én meg oda siettem.
- Mi van? Mi történt?
- Szólj az abádiaknak. Megverték a cigányok Rezest!
Nem kellett szólnom, mert akkora már szinte az összes korombeli abádi srác ott volt az ajtóba mögöttem.
Kiözönlöttünk az előtérbe, ahol a Rezes piros, feldagadt fél arccal sorolta történteket
- A Pockos, meg a bátyja, a Sanyi volt. Megálltunk smacizni a csajjal itt a sarkon a járda mellett. Láttam, hogy jönnek, de volt hely elmenni mellettünk. Először hátba löktek, amikor meg megfordultam , egyből pofán vertek.
- És a csaj? Kérdezte Hatyár 
- Nem tudom. Biztos elszaladt, lehet ő is kapott egyet. Elszédültem, elestem. Mire felkeltem, már nem volt ott.
- Na, gyerünk utánuk.  Szólt Sáfár Laci.
- Láttad, hogy merre mentek? Kérdezte valaki a társaságból.
- Nem fordultak be ide. Mentek tovább a járdán.
Kimentünk a Művelődési Ház elé, majd a sarokig, de a távolibb utcalámpák fényébe sem láttunk senkit.
A felzúdulásnak Szentpéteri Lajos bácsi, az akkori rendőr kmb. és a segédrendőrök vetettek véget a megjelenésükkel.
- Magának mi van az arcával? Kérdezte  Rezest.
- Á, semmi. Otthon neki mentem az ajtófélfának. 
- Amikor délután ott voltál nálunk, még nem volt ilyen... Mondta Hatyár apja, aki az egyik segédrendőr volt éppen. Nem ti kergettétek a Varga Sanyit az öccsével?
- Ááá, mi? Nem zavartunk mi senkit. Vágtuk rá kórusba.
Hirtelen csend állt be. Csak a kiszűrődő zene hallatszott. Nem mozdultunk. Lajos bácsi tekintete arcról, arcra vándorolt.
- Na, nem szeretném, ha valami bajt okoznának fiatalemberek! És elindultak befele a művházba.
- Nem, nem, dehogy is. Válaszoltuk kórusba.
Amikor hallótávolságon kívül értek, megszólalt Hatyár.
- Jövő szombaton folytatjuk. Ha most ezt ráhagyjuk, akkor következőleg megint leütnek valakit. 
- Én fent leszek... Mondta először Kleiner Feri. Én is, én is..... Jött a válasz több helyről is. Elindultunk befele.
Hirtelen észbe kaptam és elkiáltottam magam...
- Hé, Rezes! Várj!
- Mi van?
- Hol van, amit oda adtam?
- Mit tudom én, biztos kiesett a zsebemből...
- Hol?
- Hát ott, ahol elestem.
- Na nyomás, mutasd hogy hol...
- Ott ugyan meg nem találjuk, a léckerítés miatt sötét van.
- Kinél van gyufa, vagy gyújtó?
- Mit keresünk? Kérdezte szinte egyszerre a ferde nyakú Faragó Sanyi és  Fityula
- Emergét.
- Az meg mi? Jött az érdeklődés újból.
- Kotont, te hülye.
- Jaaa, .... az olyan gumi valami?
- Az, de még nem volt használva. Kis lapos dobozkában van
- Még jó, hogy nem volt..... Hehehe....
 Odaérve négykézláb, gyufával világítva keresni kezdtük.
Kis idő múlva hátunk mögül megszólalt egy dörmögő hang...
- Jó estét. Mi folyik itt?
A léckerítés vetette árnyék csak sejteni engedte a kérdező testének sötét sziluettjét, de a tányérsapka és az alatta lévő fej élesen meg volt világítva a Berta Feriék előtt álló utcalámpától. Felvillant egy elemlámpa fénye is és egyikünkről a másikunkra vándorolt....
- Maguk meg mit csinálnak már megint itt? Nem bírnak magukkal? Szólt  nyugodt, de feszült hangon Lajos bátyám, és a másik kezével láthatóan az oldalán fityegő gumibot felé nyúlt.
- Keresünk valamit.... Mondtuk ijedten.
( A Lajos bá'  irtózatosan nagyot tudott suhintani a gumibottal. Én ezt onnan tudtam, hogy egyszer Ruha (Kovács) Gyurival csak úgy viccből birkóztunk, dulakodtunk a ifi klub előtt és nem vettük észre, hogy Papp Bálint, akkori rendőr parancsnok és Lajos bácsi jöttek a járdán. És bumm... dulakodás közben nekik mentünk. Az istenit maguknak.......! Az öreg a suhintásával épp engem talált el. Szemből a vállamra vágott a gumibot közepével, de úgy éreztem, hogy a vége a seggem partján csapódott. Hetekig kék csík volt a hátamon végig, lefele.)
- És aztán ....mit....?
Először kényszeredett csend ált be. Senki sem válaszolt. Aztán megszeppenve mondani kezdtem...
- Egy olyan kis tasakocskát.... Amikor szünetbe rágyújtottam itt valahol, véletlenül kiránthattam a zsebemből. Az előbb is azt kerestük,.... amoda....
- Jó, de mi volt benne? Kérdezte az öreg Hatyár.
Lajos bátyám választ sem várva elkezdte pásztázni a földet.
- Legalább a pénze volt benne? Kérdezte.
- ..... az ...
- Na , azt ugyan kereshetik már. Nincs pénztálcája? Mért nem abba hordja?
- Nincs...
A csapongó fénykévébe kb. úgy két méterre tőlünk, a fűben, hirtelen feltűnt a tört fehér színű tasakocska.
- Ahol a... nem az ott? Kérdezte Lajos bácsi.
 Mire megmozdultam volna, a Rezes már oda ugrott és felkapta.
- Na, mit ugrál? Nem a magáé....Ripakodott rá Lajos bácsi.
- De az enyém.
- Na, most akkor kié? Jött türelmetlen hangon a gyanakvó kérdés.
- Az övé. Bólintottam rá.
- Maguk itt valamibe sántikálnak .... na, had nézzem mi van benne. Na mutassa...
Rezes kényszeredett mozdulattal pattintotta fel a tasakot, amiből előbukkant az a bizonyos vajszínű gyűrűs hártya.
- ..... Hogy az istenit maguknak! Ha még egyszer találkozunk ma éjszaka, végig verek az egész társaságon! A fene enné meg, hogy még a kotonjukat is velem kerestetik meg! Mondta komolyságot erőltetve, szinte fuldokolva a röhögéstől Lajos bátyám.

Furcsa valami az emberi agy. Miket elraktároz a távoli múltból? Viszont például majdnem elkéstem a temetésről, mert nem találtam a kocsim kulcsát. Elfelejtettem, hogy hova is tettem. Jó tízperces ideges keresgélés után derült ki, hogy ki se vettem a kocsiból. Ez a történet meg több mint negyven évvel ezelőtti, és mégis mintha tegnap történt volna.
És egy régi emléket felidéző arc láttán azért jutott eszembe pont kint a temetésen, mert nemrég egyik fiatal tűzoltó kollégám arról beszélt, hogy  valamelyik szombat este felmentek a barátaival a partra, ahol is a jókedvű szórakozásukat beárnyékolta az ott uralkodó közállapot. Elmondása szerint több roma csapat is rettegésbe tartotta  a szórakozókat. Az ő barátját is leütötték, amikor elment WC-re. Meg is fogadták, soha többet ki nem mennek este a partra a barátaival.
Tévedés azt gondolni, hogy a mi időnkben ne lett volna probléma a hasonló nációkból összeverődött srácokkal. De az akkori, helyi fiatalok zöme, ha nem is mindig, azért gyakran összezárt és megtorolta a sérelmet. Igaz, legtöbbször már a látható összetartás visszariasztotta  a hőzöngőket. Persze, volt olyan időszak, amikor inkább mi is visszahúzódtunk az ifi klubba, ami a mai polgármesteri hivatal épülete előtti park helyén állt. Oda hőzöngő, vagy ismeretlen ember be nem tette a lábát. Nemes egyszerűséggel nem nyitottuk ki a belülről bezárt ajtót.
A faluba hétvégeken általában egy rendőr volt, esetleg nagy ritkán néha kettő. Munkájukat, ha ketten voltak, egy, ha egyedül, akkor két segédrendőr segítette. Nem bántak kesztyűs kézzel a bajkeverőkkel. Sőt, velünk se - hiába voltunk ismerősök számukra - ha úgy hozta a helyzet.
Szentpéteri Lajos helyi kmb-s rendőr, apámnak jó barátja volt. Amikor az a bizonyos gumibotos suhintás történt, másnap apámnak odaszólt a tanácsháza udvarán mosolyogva: Pista bátyám! Nem baj, hogy tegnap délután a fia kapott egyet a gumibottal tőlem?
Apám a maga halk stílusába csak ennyit válaszolt: Nem mondta a kölyök.... Csak egyet?