Talán majd...Majd talán...

A fülledt nyári estére békés, nyugodt, de nyomasztó csend telepedett.

Már napok óta tombolt a hőség. A honi turisztika csúcsra járt minden víz melletti talpalatnyi helyen az országban.
Igen, egy augusztus közepetáji szombaton történhetett. A kedvenc almafám alatti hintaágyon libegve, merengve vártam reménytelenül egy hűsítő szellőt épp,...... amikor is Abádszalók egykor nagyreményű idegenforgalmi nagyhatalmi álmai végképp kimúltak. Nem volt nagy összeomlás, hangos robaj, reccsenés, zuttyanás. Szimplán kihunyt, elült, elnémult.
Mint mondtam,  szombat este volt. És  a part felől semmi zörej, hang, netán zenefoszlány. Mi másra is következtethet egy magamfajta egykori vízimentő, majd néhány évig büfés, aki a pénzügyi, ügyrendi és idegenforgalmi bizottságban is ücsörgött több cikluson át, és aki így időnként ott volt a sűrűjében már az eleje óta?  Csak arra, hogy ez bizony, ..... kinyiffant. ( R.I.P.)
Mint minden kudarcot, persze ezt is nehéz lesz bevallani, belátni itt. Főleg a helyi, fidesz mákonnyal elbódított, vegetáló elvakultaknak, megrögzött Orbán-fidesz fanoknak, és velük a Gyula rajongóknak. Akik persze velünk együtt nem ehhez vannak hozzászokva, nem ebben szocializálódtak. De azt immár gondosan titkolják. Titkolniuk kell.
Az egykoron megtelt strandi parkoló, az oda közelítő utak mellet leállított autók tömege, a strand zsúfoltsága,  hétfő reggeleken az önkormányzati pénztárba beszállított több milliósra rúgó hétvégi bevételek, a közel negyven büfé nagy-nagy kaszálásai, a már-már mulatónegyedként funkcionáló büfésor utcabálszerű éjszakai hangulata, mind-mind a múlt homályába vesztek immár. Mármint a mákonnyal elbódítottak számára. Mert vagyunk egy néhányan, akik még élénken emlékszünk. Persze mi sem fennhangon, lázadva, netán számonkérően. Azt itt nem illik, nem lehet, nem szabad. Hivatásos és fizetett, titkos és önkéntes seggnyalók, élősködő és kurzusfüggő kegyencek hada rontana ránk, koncolna fel abban a minutumban. Na ja,.... még jó, hogy inkább csak verbálisan és többnyire zárt facebookos csoportokban. Notabene.... Én ugyan akkor sem lepődnék meg, ha  Haiti titkos őserdei táboraiban, vuduzásra ki és újabban továbbképzett helyi fideszes aktivisták szurkálnák a rólunk mintázott bábjaikat (wangáikat) a Bere sziget ősdzsumbujának közepén gyújtott tábortűz mellett, buzgón sikoltozó kiátkozások közepette. Rászolgáltam. (De azért, brrrr...)
Ezért inkább titkon, összekacsintva, halkan suttogjuk.....
- Voltál tekerni?
- Aha, voltam....
- Láttad, hogy a Füzesben...?
- Láttam.
- .....
- Emlékszel?
- Igen, emlékszem.
- Ugye hogy....?
- Aha , ja... De hát, ami volt,.....az elmúlt...
- Aha....De, talán...majd...
- Ja....majd talán....
És persze az egykoron (2010 előtt) oly kritikus tollforgatók is ma már inkább sunyi introvertsággal dekkolnak mozdulatlanul a számukra kijelölt (kegyként elnyert) polcokon. A néhány éve még mérvadó hangadók szorgalmasan lájkolják hol Varga Miska díszpolgári kitüntetését, hol Kovács Sanyi helyi, gyenge átlagban röhögőgörcsöt kiváltó haknijait. Bizony, az állatvilágra jellemző territóriummá vált a településünk is. Mintha a fidesz minden helység névtáblát, polgármestert megjelölt volna egy, ama jellemzően hátsó lábfelemelős, spriccelős rituálét követően az "illatanyagával" a környéken. Ide más ideológia mentén gondolkodó párt, irányzat, mozgalom képviselője be nem teszi, teheti a lábát.

Talán kifogyott a pennából a ténta.... és a lélekből a bátorság, testből a gerinc? Nem tudom. Örök és állandó, továbbá minden írásomból sugárzó perspektivikus optimizmusom mondatja velem, hogy .... hátha nem. Reménykedjünk.
Egykoron voltak akik rádiót, újságot gründoltak, hitet szórtak, bátorítottak, információt adtak, merész véleményeket adtak közre. És emlékszem, volt aki kritikai szemléletét demonstrálandó - mint  www.szalok.hu adminja, mellesleg később egészen a polgármesterkedésig vitte - remekbe szabott, profi minőségű fotókat terített e-mailen, amelyeken egy kb. tízezres tömeggel megáldott hétvégi éjszaka strandi vécé belsejének látványát élvezhettük a maga elborzasztó valóságában. Mondhatnánk, egészséges elméjű ember ilyet képet nem készít, küldözget,.... de hát. Miért is mondanánk? Tartok tőle, hogy erre is már csak én emlékezem.( Pontosabban, már csak én vallom be töredelmesen, hogy emlékezem)
Bizony, e tett  nagy hőstettként volt elkönyvelve akkoriban. E megítéltetés már-már eszelős hangoztatása volt számomra az a pont, amit egy ideig türelmesen hallgatva egyik helyi fodrászüzletbe, úgy döntöttem, én biz a lábam soha többet oda be nem teszem. De ettől a teljesen lényegtelen momentumtól még természetesnek és magától értetődőnek vettem, hogy a nép bizalmába fogadta hálából - ugyan mi másért - a haverjával együtt a weboldal admint.
Apropó nép,..... Óh, a nép, az istenadta nép tette ezt azért is, mert akik 2010 előtt voltak képviselők, ..... azok csődbe vitték a falut. És igaza volt ama népnek. Mert valóban ez történt!
Persze lehetett volna azt is tenni, hogy az akkori önkormányzat saját költségvetéséből - így mellékhatásként nem hiányt termelve és ezzel is az eladósodást tovább gerjesztve -  nem előfinanszírozza a drága,  de nagy tömegeket vonzó programokat, nívós koncerteket, vagy a pályázati támogatásokkal lebonyolítandó kulturális rendezvényeket, közvetve pénzt tömve az akkor még nagy számú szálláshelykiadó, illetve üzletet, boltot működtető helyi (és nem helyi) állampolgár zsebébe.
Igen, lehetett volna azt is tenni, amit az utána jövő és a mostani képviselő-testület tett, tesz.
De,....
Ugyan mit lépett volna erre a nép, az isten adta nép, amely most azon puffog, hogy......
- .....miért nincsenek színvonalasabb programok, rendezvények?
- Miért nem ad rá a polgármester pénzt?
- Miért kapnak és miért  pont annyi fizetést a kft dolgozók?
- Miért vannak annyian ott foglalkoztatva?
- Miért nem az ő bérük helyett a színvonalasabb, nagy tömegeket vonzó programokra fordítják a pénzt?

Ugye milyen jó kérdések? Ugye milyen jó lenne ugyanaz a szervezési, szervezeti módszer, mint az anno helyi idegenforgalmi őskorban? Amikor is egy-két inkább lelkes, mint hozzáértő muksó gürcölt, néhány önkéntessel az élen? Szervezték decembertől, bonyolították júniustól a nyári programokat. Ki-ki a saját érdeklődési, vagy éppen feladatkörében.
Csak példaként.......1986- tól tizennyolc évig működött egy helyi vízimentő csapat. Önkéntesen, szabad időben, sokszor saját hajóval, néha saját zsebből is finanszírozva. Ez idő alatt évi átlagban 4-6 életmentést hajtottak végre, nem beszélve a strandi sérültek ellátásáról. De e statisztika csak a rendőrség újságjában jelent meg. (Sőt, 92-ben az akkori polgármester egy Tisza folyó menti önkormányzatok részére szervezett térségi rendezvényen letagadta a csapatot, majd kiköltöztette őket bázisukról, azt kiadva egy havernak büféként.)  Esetleg Percze Miki írt róluk a megyei lapban, ha olyan kedve volt. Helyben a kutyát nem érdekelte az egész sztori. Max. amikor M. Imit vagy később, egy ismert helyi lakos kisfiát érte tragikus baleset, akkor pislákolt fel az érdeklődés némileg. Ami aztán gyorsan ki is hunyt.
De ha bővítjük a kört a sport irányában, akkor tudjuk, hogy bizony az egykoron jelentősnek mondható idegenforgalmi  potenciállal (Mérten kupa) is bíró focinak is kampec. A valamikor színvonalas, országos, sok nevezős vitorlás versenyeket inkább már hagyjuk is.
E történetekben közös az, hogy mindenütt ingyen, pusztán lelkesedésből güriző helyi önkéntesek voltak a rendezők, szervezők. A turisztikai forgalmat lefölöző vízparti vállalkozások, a jókor, időben (90-es évek közepén) kezdő büfések, a szobakiadózók persze tollasodtak rendesen.

Ugye , milyen jó lenne, ha így lehetne megint? Ugye, milyen jó lenne, ha az önkormányzat finanszírozná a bulikat, a lelkes önkéntesek meg a parton rohangálnának, rohadnának a melegben éjjel-nappal,....miközben a vállalkozók, szálláskiadók meg újból kaszálnának ezerrel.( Könyörgöm, az IFA-t azt hagyjuk, azt ne...)

Az esetleges gyanúsítgatások, sugalmazások okán leszögezném: A helyi, idegenforgalmi programokat tervező, szervező kft és a csatolt, közreműködő részeinek a teljesítménye igencsak gyenge véleményem szerint is. De az ok, és okozati összefüggések teljesen mások, mint azt egyes orákulumok hangoztatják, illetve azzal néhány helyi, amorf társaságban a közhangulatot stimulálják. Nem is oly nehéz felfedezni, hogy bizony annak egyre nagyobb hullámveréseit lovagolva ismét a hatalomba, vagy legalább annak közelébe szeretnének kerülni. Más szóval, ismét szeretnének a mézes bödön fölött zümmögni.
Ismerve a helyi népesség intellektuális és egyéb képességeit, van esély a tragikusan komikus fordulatra. (Mert az, az lenne.)
Viszont őszintén szólva, felőlem akár jöhet ez is. Közöm nincs hozzá azon kívül, hogy ...... szórakoztat, és most tessék röhögni,... ilyen bejegyzések írására inspirál tengernyi szabadidőmben.

De mi legyen a diktátorral....?

(Vélemény)
Visszazuhantunk az egypártrendszerbe.

Én, mint egykori MSZMP tag, soha nem gondoltam volna ezt. Újból autokrácia/diktatúra van. És kultúrharc. Bravó. Jó nagy kört mentünk, mire ugyanoda értünk vissza.
Apropó kultúrharc... A jobboldali sajtó és  kultúra világában - pl. Hír Tv, PIM - bekövetkezett tisztogatások arra engednek következtetni, hogy ...... az elvtársak éppen kinyírják egymást... ( Tanú c. film, egyik börtön jelenet szövege) Csintalan kisnyugdíjas, Puzsér a Szabadfogás és Szamizdat csapattal együtt munkanélküli. Ez szívás. Egyből nem a baloldal, a Gyurcsány az ördög, a fő gonosz. És ha nem ciki nagyon, lehet visszasírni a 2010 előtti, a mostanihoz viszonyítottan számukra is boldog és békeidőket.
Nyugi, majd kisimulnak a dolgok. Gondolhatnánk még ezt is akár naivan. Ami nagy hiba. Mert bizony a jobboldalon most zajlik az, ami a baloldalon az ötvenes években, és az jön át, hogy .... inkább vesszen száz ártatlan, mint egy ellenség megmaradjon.
(És ezek a sebek ugyanúgy nem múlnak el majd nyomtalanul, mint a baloldalon. Szerencsére.)
És bármilyen hihetetlen, de össze cseng ez azzal, amit a Magyar Idők névre hallgató fideszes propaganda kiadványban  Szakács Árpád és Orbán János Dénes nevű egyének írnak immár folytatólagosan, illetve a Gajdics, Bencsik, Huth, Bayer nyomat az Echo Tv-n. Velük kapcsolatosan tessék megnyugodni, diktatúrák idején szokás olyasmiket írni, mondani mint ők. A dolgok természetéből adódóan, abban semmi kivetni való nincs. Sőt, örüljünk. Egyenlőre. Bár lehet, hogy akkor már kissé késő lesz aggódni, amikor e néhány úriember a Figyelőben megjelentetett listát jegyző kollégájukkal együtt frekvenciát és működési engedélyt kérnek a Kárpátmedence, ....... „Ezer Domb Szabad Rádiója és Televíziója” nevű médiára. Az idézőjelbe foglalt, dőlt betűkkel írt elnevezésre tessék csak bátran ráguglizni.....
Már ha és amennyiben tudni akarják, kb. mivel, és milyen típusú "média munkásokkal" is állunk szembe.

A liberális média Orbán, Tusványosi össze-vissza hadoválásáról, kalótyálásáról értekezik szorgosan és mérték nélkül még a mai napig is. És ha valahol a világban valaki az elhangzottakkal kapcsolatban megnyikkan -  pl. akár egy legjelentéktelenebb svéd néppárti politikus is - máris rácuppan és tovább turbózza azt. Ahelyett, hogy önálló vizióval próbálna kiállni, vagy legalább az ellenzéki oldal pártjait sarkalná ilyesmire némi faggatással.
Teljes a tanácstalanság, semmi innováció arra vonatkozóan sem, hogy hogyan szabadulhatnánk meg a diktátor sleppjének, kitartottjainak egy részétől, akik polgármesteri, EP és önkormányzati képviselői székekben ücsörögnek lojalitásuk jutalmául. Miközben vészesen közelednek e választások, aközben az ellenzék teljes keresztmetszetében béna és mozdulatlan. Bár nem fűzött senki sem nagy reményeket az MSZP tisztújításához, de még ahhoz képest is alul teljesített az eltelt idő alatt Tóth Bertalan a megválasztott elnökséggel együtt. Nincs közöttük egyetlen egy figyelemre méltó arc, karakter sem. És ami ennél tragikusabb, semmi ötlet, gondolat, kiállás. Ránézésre szimpla házaló ügynök, vagy gázdíjbeszedő fizimiskák, közte egy-két olyan leharcolt őskövület arc, mint Szanyi, vagy Gurmai Zita. Botrány.
Hogy fogják ezek a vidéket járni, kampányolni, mozgósítani?
És ráadásul az istennek se hagy nyugodni az a gondolat, hogy ennek a Tóth Bercinek a halszerűen "vehemens gesztusaiból" mintha az jönne át, hogy tudják a számlaszámát a fideszben.
A Jobbik, LMP, Momentum vonulat még erőtlenebb. A soraikban megbúvó fidesz ügynökök minden előre mutató, sikerrel kecsegtető elképzelést, ötletet azonnal lejáratnak, megtorpedóznak, elgáncsolnak már belülről. Ha ez nem sikerül, akkor külső segítséget kérnek a jobboldali médiahadtól. Akik aztán szőnyeg-bombáznak is azonnal. ( Pl. lásd, Toroczkai, Dúró Dóra szerepeltetése)

Orbán hosszútávra tervez. Mit hosszútávra? Végtelenre ! Tudja jól, az elkövetett gazságok évtizedek múlva is arra fogják sarkalni a veszteseket, hogy az őket ért sérelmek, kirablások, szörnyűségek okán  ( egykori földbérlők, trafiktulajdonosok, devizahitelesek) igazságtétel legyen. Ezért a lehető legtöbbeket be kell kényszerítenie a táborába és vazallussá, lekötelezetté, kurzusfüggővé kell tennie. Cégvezetők, polgármesterek, nagybirtokosok sorjáznak a fideszes nagygyűléseken, szeánszokon. Ha beledet húzod, akkor is ott kell lenned, hitet kell tenni a lojalitásodról a megjelenéseddel. Ha nem teszed, nincs megrendelés a cégednek, pályázat az önkormányzati bölcsőde felújítására, támogatás a traktor, munkagép vásárláshoz, vagy bármilyen fejlesztéshez. Figyelnek minden rezdülésedre.
Különösen most fontos az egység belül. Mert az illiberális demokrácia hangoztatására az európai jobboldali liberálisok (kereszténydemokraták) felkapták a fejüket és megkongatták a vészharangot. Itt-ott elhintették, hogy kizárhatják a néppárt frakcióból a fideszt is akár. Na meg ezen már a mindig nyugis Merkel is kiakadt és Orbánt egyből lábhoz rendelte, mondván .....  Öcsi, itt a határ, ne tovább! Értve?!( Ellenkező esetben nix BMW, gyártói volument csökkent az amerikai vámok miatt az Audi, Merci, Bosch, stb.) 
Viktorunk csendben haza kullogott és váltott. Kereszténydemokráciára. ( Gyors és hangzatos bejelentés Szíjjártótól: A BMW jönni fog!)
A mindig is minden hatalmi konstellációval kollaboráló történelmi egyház méltóságok ökumenikus és szorgalmasan helyeslő, üdvözlő rezonálása közepette. Ezen felbuzdulva a KDNP egyből elkezdett ficánkolni, ami okozhat némi turbulenciát, de nem nehéz megjósolni a végét. Esetleg ha nagyon tolják, akkor a magyar időkben megjelenhet egy-két cikk a papi pedofíliáról, némi "békepapozás", stb, és már is csendben lesznek megint.
Ugyan érzi e Orbán a belső "kultúr/médiaharc" kimenetelének veszélyét? Hát persze. Azt is, hogy ez nem csak az. A háttérben több, azonos táborba tartozó ellenfél áll mosolygó, barátságos arccal egymással szembe. A kezeik mélyen zsebben mintha ökölbe szorulnának, izmok feszülnének. A francba. Kicsi lenne ez az ország több, nagyobb oligarchának? Lesz néhány kisebb? Vagy,  csak egy maradhat?
Mint a Hegylakóban? De mi van, ha ez nem az a film?
Csányiról tudjuk, hogy nagyon dörzsölt, óvatos, okos. Mi van, ha Mészáros sem olyan ostoba, mint amilyennek látszik? (A stróman szerep nálam nem nyerő, azt meghagyom másoknak. Túl egyszerű lenne.) A rejtőzködő Garancsiról még inkább feltételezhető, hogy nem buta ember.

Amíg Orbán a vezér, addig harc van. Ő cápa. Úsznia kell. Ha nem mozog, harcol, halott.  A magyar
politika küzdőterén viszont mára már egyedül maradt. Az általa kitalált sajátosan torz, csak neki kedvező szabályrendszerben mindenkit legyőzött, nincs ellenfele. Ott ahol lenne, a nyilvános, egyenlő viszonyok közötti face to face helyzetekbe, oda nem merészkedik. Ahhoz gyáva, pszichésen alkalmatlan, a konkrét "szakmában" (pl. gazdaság, közpolitika) zavarba hozható. Tudja jól, egy nyílt vitában csúfos vereséget szenvedne. Megjegyezte, pontosabban agyába égett örökre a Medgyessytől, Gyurcsánytól elszenvedett megalázó vereség. Meggyőződésem, szorongva gondol arra is, hogy mi lesz, ha ősztől a DK frakcióvezetőjének kedve szottyan a parlamenti egy az egyekre vele.
Az Eu. konferenciák emelvényein -szó szerint- támolygó aggastyán Juncker láthatóan a végét járja. Csak nem a helyére pályázna? Ha nem sikerül kijutnia az európai "hadszíntérre", nem marad más, mint a belső harc. De az Eu. elnöki pozíció megszerzése szinte kizárt, hogy sikerülhetne. Viszont neki bármi más ott a lejtőre kerülést jelentené, rangon aluli. Nem is hangoztatja, nem is ambicionálja nyíltan a pozíciót.
Tuti itthon fog maradni. Itt fog maradni nekünk.
És nem marad más számára, mint a jobboldalon kibontakozott kicsinyes kultúr(és média)harcokat és a kívülállók számára alig látható, érezhető, erősen lefojtott, de annál nagyobb feszültségeket okozó gazdasági kiszorítósdikat, kegyencharcokat manipulálni. Ahol folyamatosan deklarálhatja a dominanciáját.
De ugyan akarnak e harcolni a kijelölt oligarchák egymással? Mi van, ha nem? Keres, felépít másokat? De mi lesz a mostaniakkal? 
Mi van, ha nekik van elegük a manipulálásból? Mi van, ha rájönnek, hogy inkább jó a béke és elég annyi, amennyijük van már.  (Ne feledjük, már közel ezermilliárdos vagyonok keletkeztek többeknél.) És kezdenek azon agyalogni, hogy inkább más vezér kellene.
De mi lesz a mostanival?