- Aha. Láttam.
-Hátazérmá'
Próbálom megnyugtatni, hogy azért jól alakulnak a dolgok. Például egyre kevesebben veszik be azt a hülyeséget, hogy kis hazánkban az önkormányzatiság azt jelenti, hogy van helyi döntési kompetencia a lényeges dolgokat - pl. költségvetés - illetően. Egyre kevesebben gondolják, hogy döntő befolyást is gyakorolhat a falu/város életére az éppen regnáló képviselőtestület. Ezért felesleges is odamenni. Persze vannak pozíciók, helyzetek (pl. mint a helyi idegenforgalom szervezésen belüli funkciók, ráhatások) amelyekre többen ácsingóznak és emiatt még akár ilyesmiket is bevállalnak. De ettől még azt ne gondolja bárki például, hogy Brumi menesztése helyi döntés volt. És örök igazság: mindig rosszabbak jönnek.
Szóval csökken az aspiránsok száma. Kezdenek megvilágosodni az emberek.
Őszintén bevallom, hogy én is kb. úgy a képviselőségem második évében jöttem rá, hogy semmi fontos nem volt már akkor sem ránk bízva. Ma is fülembe cseng Bordás Imre rezignált monológjának záró mondata egy költségvetést tárgyaló napirendet követően : A pénzügyi-gazdasági önállótlanság okozta kiszolgáltatottság ilyen mértékénél már nem beszélhetünk önkormányzatiságról.
Csak sodródtunk.
És baromság, ha azt hiszi bárki is, hogy ez ma másképp van. Attól még, hogy Gyula egy szimpla fidesz báb, abszolút magabiztossággal állíthatom a közreadott testületi jegyzőkönyvek rendszeres tanulmányozását követően, hogy a helyzet még rosszabb, még megalázóbb lehetne azon képviselő számára, aki komolyan venné magát, elhivatottságot érezne az iránt, amire megválasztották. Persze van aki ezt belátja, van aki nem.
Erre legeklatánsabb példa az egyesek szerint méltán Dr. előjelzővel felruházott Pásztor Pisti lefalcolása. Úgy tűnik, rájött. A körítés az rizsa.
Ne szépítsük a helyzetet. Van akit a rendszerhez kötődő munkahely megőrzése, van akit a jövedelem kiegészítő tiszteletdíj motivál. És mint mindenkor mindenütt, itt is vannak még az ambiciózus, notóriusan fontoskodók, a képviselőséget előnyös stratégiai magaslatnak képzelő műmájerek. (Ez utóbbiból olyan is van, aki már a negyedik, vagy ötödik? ciklust éli túl.) És egy - max. ha nagyon elnéző vagyok, legyen kettő - komoly ember, aki naivan hisz. Ez most az az ominózus, össz-vissz tízen-akárhány. A megmosolyogtatóan ügyeskedő furcsaságokat ( pl.: köztiszteletben álló felmenővel névazonosság ) most hagyjuk. Inkább szomorkodjunk azon, hogy nem mindannyian lesznek képviselők.
Csak játszunk el a gondolattal.....
Eleddig a materialista felfogásom okán ateistaként jellemeztem magamat. Azt hiszem, ideje helyesbíteni. Az általában vett történések alapján, ezentúl jobb ha agnosztikus vagyok. Mert immár azt vallom, bármi megtörténhet. A közreadott jelölt lista és a helyi emberek várható reakciója is ezt mondatja velem.
Látszólag ennek ellent mond az, hogy tudom, soha nem fogok sehol a fideszre, vagy fidesz által bármilyen pozícióban támogatott emberre szavazni. Írtam már valahol, hogy anno kb. úgy 1990-ben igencsak közelről megismerve őket alakult ki ez a szilárd elhatározásom. Elvi kérdés és döntés. Tulajdonképpen erről ennyit.
Inkább feszülten figyelem az ingatlan árakat. Ha megélem a nyugdíjkort, menni akarok/szeretnék innen. Bár nem sok a remény rá, hogy a szándék meg is valósul. Mert jó áron el passzolni itt az ingatlanunkat szinte lehetetlen. De hátha.
Na igen... Kicsi, és egyre kisebb ez a falu. Nehéz helyzet találkozni az utcán azokkal, akikről tudom hogy.... stb, stb.
Tény, jól érzem magam a Pecásba, Jóbarátba az őszinte emberek között, de..... Mielőtt az álszenteskedés gyanújába keverném magam, természetesen én is szeretnék elmenni egy-egy helyi kulturális, netán települési rendezvényre. Már hogyne. És meg is tehetném, hogy oda sündörgök és csak úgy, mintha eddigiekben soha semmilyen véleményem nem lett volna bármiről és bárkiről, bájolgok én is mindenkivel. Függetlenül attól, hogy arról, aki épp szembe jön, mi a véleményem, főleg ha azt is tudva, miket híresztelt rólam orvul, sunyin. De a gyomrom... az már egy ideje nagyon érzékeny.
Mi sem járunk sehova. Ezek nekem nem hiányoznak,.... Mondja az egyik - inkább a helyi elithez tartozó - szegről végről rokon, haver.
Apropó, odamenni valahova,..... talán idetartozó. Hm. Izé.... olvasó-író találkozó a müvházba.
A minap azt olvasom a fészbukon, hogy újabb egykori KISZ-es harcostársam jelentetett meg könyvet. Ezt helyesbítem kell némileg, mert a másik verseskötettel állt elő. Ami így első hallásra igencsak viccesnek tűnt számomra. De aztán oda jutottam, hogy bátor, becsülendő ötlet volt tőlük.
De....
Nem értem, miért nem inkább blog írással próbálkoznak, ha van mondanivalójuk az emberek számára. Egyrészt lelkesen olvasnánk őket, és azt sem tagadom, szívesen reagálnék is néha. Másrészt újságírói vénájukat ismerve, simán benne lennének a köztudatban, közbeszédbe folyamatosan. Amire íme, láthatóan kimondatlanul is vágynak. Nem hiszem, hogy a pénz motiválta őket. Nehéz is megállnom, hogy blogom belső - Google által működtetett - számlálójáról rögzített monitorképet ne biggyesszem ide. (régebben meg-meg tettem bosszantásképpen, de ebből sznobságból már kigyógyultam) Kíváncsi lennék, értékesítenek e annyi példányt, mint amennyi e blog rendszeres olvasóinak száma.
Na, ja. Sosem tagadtam, pontosabban mindig elismertem, hogy Abádi Szabó Imre jó közművelődési szakember. Érzi, hogy Abádszalóknak is kijárna már egy saját, "házi" író.
Jól érzi. És ha még lenne bátorsága is fellépni egy, a kor színvonalának megfelelő művelődési ház - mint funkcionálisan megfelelő - építmény igényével, akkor talán maradandót alkotna. Azért csak talán, mert, .......ki emlékszik már itt arra, hogy hogyan lett állandó ügyelettel, vonulóegységgel működő tűzoltóság Abádszalókon. (És főleg ki nem sz@rja le.)
De ettől függetlenül megpróbálhatná az ötlet elővezetését. Szerintem össze is jönne, mivel az országba ömlenek az uniós milliárdok tonnaszámra. Akarjuk, nem akarjuk, az unió fejleszt, modernizál bennünket is. Örvendjünk barátaim az úrban!
Főleg annak most, hogy a környéket szenvedélyesen keresztül-kasul bringázó Icuska komám alfelét a felújított úton nem töri fel immár hólyagosra a biciklinyereg az állomástól a faluig.
Igen, erről a "csodáról " - mármint az útról - szólnom kell nekem is, hisz régi vesszőparipám a környék úthálózata. És mindenekelőtt, elismerően kell szólnom. Tiszabura hűséges fidesz tömbszavazó és persze folyamatosan növekvő - tehát önreprodukciós képesség tekintetében nem annyira példaértékű mint inkább figyelemreméltó - lakossága kiharcolta , hogy végre a közelebb eső Pennybe, Tűzépre járhasson jobb úton, és ne keljen bumliznia Kunhegyesre, Gyenda fele.
Köszönet érte, nekik. Nélkülük, nem sikerült volna.
De mi ezt ismerjük el Gyula érdemeként. Legalább ezt. Meglehet, az Abádszalók Online egy kommentje szerint ennek semmi alapja, hiszen az útépítés állami feladat.
És érdem.
Mert a Strand felújításra és a "sétányra" mint tudjuk, Brumi intézte a pénzt még Misi idejébe. Nem röhögni!
De mindegy is. Lényeg a fejlődés, ami nem tagadható. ( és aminek azért a mértéke nem példátlan. pl.:2002-2010 között is volt ilyen volumen) Lesz mivel kampányolni, miről elmélkedni a falu/város napon.
És akkor irány újból X-elni. Persze csak szigorúan annak, akit érdekel a választás.
Magam részéről remélem, beindul végre a ponty.....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése