Fóbia

 

Most, hogy Tüttő Kata lazán hozta a magyar celeb szabványban is rögzített hülye picsa szintet a közösségi oldalán megosztott felvételekkel, még igazabbnak tűnik  Dr. Radványi Miklós (Szabadság határai nevű amerikai alapítvány) által a blogjában leírt azon gondolat, hogy Magyarországon nincs széles középosztály. Inkább az a jellemző, hogy vannak a  (gusztustalanul hivalkodó, gátlástalanul nagyzoló) szuper gazdagok, és a társdalom zömét adó túlélő, kilátástalanságban élő mély szegények. Azon kívül, hogy ez a megállapítás a saját helyzetem okán is módfelett elgondolkodtat,  gőzöm sincs, hogy miért hiszi a nyájas olvasó, hogy Abádszalókon ez másképp lenne. Na meg mit gondol itt bárki is, hogy mi lehet az indukálója egyre többek azon véleményének, hogy igazából Balogh Gyula polgármester csak egy üres dumára képes, a fidesz által is csak látszólag támogatott életművész? Hogy akit ráadásul az egyik közeli - inkább tanyaközpont, vagy uradalmi major méretű - kis település fideszes gauleiter polgármestere a nem éppen "ügyfél/polgárbarát" modoráról elhíresült hivatali "fiskus" aktív közreműködésével  gondosan irányít, holt térben tart.                                                                                                                   Elárulom önöknek.  A helyi sokaság egzisztenciális stagnálása, rosszabb esetben zuhanása.  És mintha lenne, vagy csak körvonalazódna egy új helyzet. Ami abban jelenik meg, hogy egyre többen inkább látják - és ennek hangot is adnak - a település, benne saját jövőjük, sorsuk  jobbra fordulásának lehetőségét Barta Pistiben, vagy Balogh Józsiban. E két név - ki tudja milyen apropóból és okkal, vagy ok nélkül - egyre több helyen  hangzik el mint jövőbeni lehetséges/áhított polgármester. Érdekes. 

Főleg abból a szemszögből, hogy azt sem tudni, e két jóember egyáltalán tud e a hírbe hozásról. (Na, a bokor és a nyúl viszonylatában én ezzel meg is tettem ebben az ügyben a magamét.😜😜) Ó persze, felhívhatnám és megkérdezhetném őket személyesen. De épp az előző opusomban fejtettem ki, hogy nem szeretek kérdezni.

Mindenesetre, ha .... "a nem zörög a haraszt, ha.... mert van benne valami" igaz, akkor ...... nem türelmetlen, de némi vidám várakozással tekintek a közel és a kissé távolabbi jövő történései felé.

Hát igen.....Jó ideje fóbiám, hogy Abádszalók csak olyan vezetőt képes hatalomba juttatni, akivel mindig lejjebb-lejjebb küzdi magát. A térség települései sorban húznak el mellettünk. Ma már fel sem kapjuk a fejünket arra, ha bármelyik sajtóorgánumban Tiszafüred a Tisza -tó fővárosaként hirdeti magát.  

Egykoron mintha bennünket említettek, illettek volna itt-ott e büszke címmel. Óh,... régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban....

Mindenesetre eléggé szar érzés. Néhányunknak. 

És nem kis irigységet váltott ki bennünk, amikor a jól láthatóan valódi és működő faluközösséget tükröző  "Kárásznapok" képeit nézegetjük. Ja, hogy ők tuti nem választanának meg Derzsen egy Kovács-Kasza tandemet vázérpárosnak, aminek csak ez a mostani helyi közállapot lehetett a következménye?

Meglehet.

Legyünk korrektek. A településen tapasztalható közöny, fásultság, letargia nem Gyula bűne. Az övé csak az, hogy nem tesz ellene semmit, nem keresi a kiutat. Sajnos - akik jól ismerik őt, azok bizony tudják - erre ő az alapból meglévő "szoftver" hibája miatt nem képes. Ő élére tud állni - rá tud repülni -  egy-egy már sikeres kezdeményezésnek, de gerjeszteni, elindítani, indukálni azt nem. Sőt, már van tapasztalat arról, hogy töketlenkedése ártó is lehet. Népiesen szólva .... pl. lassan "kimegy a tűzoltóság hátán".  Ez van. 

A kora esti félhomályban az almafa alatti hintaágyamon ringatózva egykedvűen kortyolom a cserszegis fröccsömet. Béke van. Itt bent az udvaromon. A posztfasiszta és mint immár mostanában az nyilvánvalóvá vált, orvelli  állam is csak lappangva ül tört ott kint, a kerítésemen kívül. Halk tücsökciripelés, fel-felerősödő madárhang. Majd egyszer csak csend. Mély csend. Hallgatnak. Szemem az okostelómra téved. Pegazus. 
Hallgatnak? Ez is fóbia. És ugyan az az érzés.