A szürke előző árnyalata

Amikor a  lélekharangszót követően felberreg a koporsószállító motorja, lassan nekilendülve elindul a tömeg is.  Kiérve a sírhoz, elszéledt a gyászoló tömeg. Ki az árnyék miatt, ki azért, hogy jobban lásson, vagy ...lássák. Az eddig látható ismeretlen hátak ismerős arcokká válnak. Az előttem néhány sorral baktató, kissé hajlott hát - ami szintén ismerős arccá válik - nem könnyű életről árulkodott ismeretlenül.  Lánykorában gyönyörű, világoskék szemében az a kihívó szikra, fény - amibe a helyi srácok az alkoholmámoros szombat estéken reménykedve, gyakran beleszédültek - mára már fáradt, eltompult szürkére változott. Érzelem nélküli arccal állt. Az alig észlelhető szájmozgásból volt sejthető csak, hogy ő is mormolja a papnő által megkezdett imát.
Petőfi sorai jutnak az eszembe. "Elhull a virág, eliramlik az élet..."  Fene egye meg.... Ez van.

Állok a sorban. Huhhh,.... na, végre hogy szünet következett. Janika nagyon nagy dobszólót nyomott le a végére. Csoncsi elemében volt. Sanyika ette a gitárt  Tötyi, Rohda Scottként virtuózkodott. Ömlött rólam a víz, mire vége lett a számnak. Na igen,..... Báltermi villámok (Sweet) Irtózatosan jó szám volt. Lehetett rá pörgetni a csajokat. Teljesen kiszáradtam. A nagyterem melletti  büfében izzadság, ital és dohányfüst szaga keveredett a zsibongással.
Már épp rám került volna a sor, amikor odalépett hozzám az egyik haver..... A sor végéről indulatos hang mordult rá.....
- Hé, Rezes! A f.sznak tolakodsz! Állj be a sor végére!
- Nyugi, én nem rendelni akarok! Kiáltott vissza..... Figyelj Kagyló... fogta halkabbra... 
- Mi van?
- Adnál kölcsön egy kotont?
- Nem tudok ....Most adtam oda Cábárnak. Nekem sincs. Iszol valamit?
 - Nem iszok semmit, kösz!
- Na fiuk, mit kértek? Szólt oda Kálmán bátyám a pult mögül
 - Ne mond már. Cábár azt mondta, hogy van még egy nálad.
-  Na, kértek valamit, vagy menjetek arrébb... Jött a pult mögül vészjóslóan
-  Egy fél császárkörtét, két fél kevertet és egy fél szilvát kérek... és egy citromos Márkát....
-  Na, ne legyél már skót... holnap visszaadom...
-  Figyelj, mondom hogy nem. Nekem is kellhet.. Sose tudni.
 Erzsike néni addigra már kiöntötte a piát, amit Kálmán bácsi közben akkurátusan - fejben - össze is számolt e-képpen: egy császár az hat ötven, két kevert az aszongya hogy kilenc húsz, a Márka az három ötven.... ö, az tizenöt öö, tizenkilenc forint és húsz fillér lesz..
- Kösz Kálmán bá' . És letettem  egy húszast a pultra, de Rezes hirtelen mozdulattal elkapta a pénzt és a zsebéből egy ötvenest dobott oda. Másik kezével vissza gyömöszölte a húszast a zsebembe. Húszból kérek, mondta ő is.
Hirtelen zavaromban nem tudtam mit csinálni. Ő a visszajárót gyömöszölte a zsebébe, közben esdeklően nézett rám...
- Nagyon kell! Nem érted?
- Menjetek már odébb, ne itt beszélgessetek.... Ki következik? Dörmögött oda Kálmán bá'
A kezembe a piával odébb kellet lépnem. Megadóan törődtem bele a helyzetbe.
- Na jó... Várj, mindjárt odaadom és adok vissza tizenötöt.
- Nem kell. Sietek. Add már!
- Hadd vigyem már ki legalább a piát. De sürgős. Kivel mész, csak nem a Pannival? Félsz, hogy lemaradsz, mi....?
- Vele? Hülye vagy? Amúgy is őt most vitték ki az új agronómus srácok....
- Akkor kivel?
- Nem mindegy az neked?
- Jó, akkor nincs. Mindjárt adom a húszasodat...
- De szemét vagy... Ott áll az ajtó mellett... Intett a szemével megadóan.
Odanéztem. Egy látásból ismerős, formás idomú, piros garbós, gyönyörű világoskék szem nézett vissza rám.
-  Hűha, az igen..... Bukott ki belőlem. A farzsebembe van. Vedd ki, nem kell megadni...
- Még jó hogy nem... és felszabadultan vigyorogva hüvelykujjával a pult felé bökött, jelezve, hogy a rund fizetésével a tartozása letudva.
Odabent a banda egy lassúval kezdett ....Szeretném ha szeretnél ( Lobo) Gyorsan bedobtuk az italt és siettünk vissza a családalapítósan összesimulós nótára. Az ilyeneket általában illet a tervezett, vagy aktuális barátnővel táncolni. A szám végével  lassan bontakoztak ki a párok a felajzó összeölelkezésből, amikor is az ajtónál ribillió támadt. A hangulatvilágításban nehezen vettem  csak ki Sáfár Laci alakját, amint Etelka nénivel , a jegyszedővel vitatkozott. Mögötte Hatyár és Vincze Imi is hevesen gesztikuláltak.
A látható idegességük rosszat sejtetett. Intettem a táncpartneremnek, hogy üljön le, én meg oda siettem.
- Mi van? Mi történt?
- Szólj az abádiaknak. Megverték a cigányok Rezest!
Nem kellett szólnom, mert akkora már szinte az összes korombeli abádi srác ott volt az ajtóba mögöttem.
Kiözönlöttünk az előtérbe, ahol a Rezes piros, feldagadt fél arccal sorolta történteket
- A Pockos, meg a bátyja, a Sanyi volt. Megálltunk smacizni a csajjal itt a sarkon a járda mellett. Láttam, hogy jönnek, de volt hely elmenni mellettünk. Először hátba löktek, amikor meg megfordultam , egyből pofán vertek.
- És a csaj? Kérdezte Hatyár 
- Nem tudom. Biztos elszaladt, lehet ő is kapott egyet. Elszédültem, elestem. Mire felkeltem, már nem volt ott.
- Na, gyerünk utánuk.  Szólt Sáfár Laci.
- Láttad, hogy merre mentek? Kérdezte valaki a társaságból.
- Nem fordultak be ide. Mentek tovább a járdán.
Kimentünk a Művelődési Ház elé, majd a sarokig, de a távolibb utcalámpák fényébe sem láttunk senkit.
A felzúdulásnak Szentpéteri Lajos bácsi, az akkori rendőr kmb. és a segédrendőrök vetettek véget a megjelenésükkel.
- Magának mi van az arcával? Kérdezte  Rezest.
- Á, semmi. Otthon neki mentem az ajtófélfának. 
- Amikor délután ott voltál nálunk, még nem volt ilyen... Mondta Hatyár apja, aki az egyik segédrendőr volt éppen. Nem ti kergettétek a Varga Sanyit az öccsével?
- Ááá, mi? Nem zavartunk mi senkit. Vágtuk rá kórusba.
Hirtelen csend állt be. Csak a kiszűrődő zene hallatszott. Nem mozdultunk. Lajos bácsi tekintete arcról, arcra vándorolt.
- Na, nem szeretném, ha valami bajt okoznának fiatalemberek! És elindultak befele a művházba.
- Nem, nem, dehogy is. Válaszoltuk kórusba.
Amikor hallótávolságon kívül értek, megszólalt Hatyár.
- Jövő szombaton folytatjuk. Ha most ezt ráhagyjuk, akkor következőleg megint leütnek valakit. 
- Én fent leszek... Mondta először Kleiner Feri. Én is, én is..... Jött a válasz több helyről is. Elindultunk befele.
Hirtelen észbe kaptam és elkiáltottam magam...
- Hé, Rezes! Várj!
- Mi van?
- Hol van, amit oda adtam?
- Mit tudom én, biztos kiesett a zsebemből...
- Hol?
- Hát ott, ahol elestem.
- Na nyomás, mutasd hogy hol...
- Ott ugyan meg nem találjuk, a léckerítés miatt sötét van.
- Kinél van gyufa, vagy gyújtó?
- Mit keresünk? Kérdezte szinte egyszerre a ferde nyakú Faragó Sanyi és  Fityula
- Emergét.
- Az meg mi? Jött az érdeklődés újból.
- Kotont, te hülye.
- Jaaa, .... az olyan gumi valami?
- Az, de még nem volt használva. Kis lapos dobozkában van
- Még jó, hogy nem volt..... Hehehe....
 Odaérve négykézláb, gyufával világítva keresni kezdtük.
Kis idő múlva hátunk mögül megszólalt egy dörmögő hang...
- Jó estét. Mi folyik itt?
A léckerítés vetette árnyék csak sejteni engedte a kérdező testének sötét sziluettjét, de a tányérsapka és az alatta lévő fej élesen meg volt világítva a Berta Feriék előtt álló utcalámpától. Felvillant egy elemlámpa fénye is és egyikünkről a másikunkra vándorolt....
- Maguk meg mit csinálnak már megint itt? Nem bírnak magukkal? Szólt  nyugodt, de feszült hangon Lajos bátyám, és a másik kezével láthatóan az oldalán fityegő gumibot felé nyúlt.
- Keresünk valamit.... Mondtuk ijedten.
( A Lajos bá'  irtózatosan nagyot tudott suhintani a gumibottal. Én ezt onnan tudtam, hogy egyszer Ruha (Kovács) Gyurival csak úgy viccből birkóztunk, dulakodtunk a ifi klub előtt és nem vettük észre, hogy Papp Bálint, akkori rendőr parancsnok és Lajos bácsi jöttek a járdán. És bumm... dulakodás közben nekik mentünk. Az istenit maguknak.......! Az öreg a suhintásával épp engem talált el. Szemből a vállamra vágott a gumibot közepével, de úgy éreztem, hogy a vége a seggem partján csapódott. Hetekig kék csík volt a hátamon végig, lefele.)
- És aztán ....mit....?
Először kényszeredett csend ált be. Senki sem válaszolt. Aztán megszeppenve mondani kezdtem...
- Egy olyan kis tasakocskát.... Amikor szünetbe rágyújtottam itt valahol, véletlenül kiránthattam a zsebemből. Az előbb is azt kerestük,.... amoda....
- Jó, de mi volt benne? Kérdezte az öreg Hatyár.
Lajos bátyám választ sem várva elkezdte pásztázni a földet.
- Legalább a pénze volt benne? Kérdezte.
- ..... az ...
- Na , azt ugyan kereshetik már. Nincs pénztálcája? Mért nem abba hordja?
- Nincs...
A csapongó fénykévébe kb. úgy két méterre tőlünk, a fűben, hirtelen feltűnt a tört fehér színű tasakocska.
- Ahol a... nem az ott? Kérdezte Lajos bácsi.
 Mire megmozdultam volna, a Rezes már oda ugrott és felkapta.
- Na, mit ugrál? Nem a magáé....Ripakodott rá Lajos bácsi.
- De az enyém.
- Na, most akkor kié? Jött türelmetlen hangon a gyanakvó kérdés.
- Az övé. Bólintottam rá.
- Maguk itt valamibe sántikálnak .... na, had nézzem mi van benne. Na mutassa...
Rezes kényszeredett mozdulattal pattintotta fel a tasakot, amiből előbukkant az a bizonyos vajszínű gyűrűs hártya.
- ..... Hogy az istenit maguknak! Ha még egyszer találkozunk ma éjszaka, végig verek az egész társaságon! A fene enné meg, hogy még a kotonjukat is velem kerestetik meg! Mondta komolyságot erőltetve, szinte fuldokolva a röhögéstől Lajos bátyám.

Furcsa valami az emberi agy. Miket elraktároz a távoli múltból? Viszont például majdnem elkéstem a temetésről, mert nem találtam a kocsim kulcsát. Elfelejtettem, hogy hova is tettem. Jó tízperces ideges keresgélés után derült ki, hogy ki se vettem a kocsiból. Ez a történet meg több mint negyven évvel ezelőtti, és mégis mintha tegnap történt volna.
És egy régi emléket felidéző arc láttán azért jutott eszembe pont kint a temetésen, mert nemrég egyik fiatal tűzoltó kollégám arról beszélt, hogy  valamelyik szombat este felmentek a barátaival a partra, ahol is a jókedvű szórakozásukat beárnyékolta az ott uralkodó közállapot. Elmondása szerint több roma csapat is rettegésbe tartotta  a szórakozókat. Az ő barátját is leütötték, amikor elment WC-re. Meg is fogadták, soha többet ki nem mennek este a partra a barátaival.
Tévedés azt gondolni, hogy a mi időnkben ne lett volna probléma a hasonló nációkból összeverődött srácokkal. De az akkori, helyi fiatalok zöme, ha nem is mindig, azért gyakran összezárt és megtorolta a sérelmet. Igaz, legtöbbször már a látható összetartás visszariasztotta  a hőzöngőket. Persze, volt olyan időszak, amikor inkább mi is visszahúzódtunk az ifi klubba, ami a mai polgármesteri hivatal épülete előtti park helyén állt. Oda hőzöngő, vagy ismeretlen ember be nem tette a lábát. Nemes egyszerűséggel nem nyitottuk ki a belülről bezárt ajtót.
A faluba hétvégeken általában egy rendőr volt, esetleg nagy ritkán néha kettő. Munkájukat, ha ketten voltak, egy, ha egyedül, akkor két segédrendőr segítette. Nem bántak kesztyűs kézzel a bajkeverőkkel. Sőt, velünk se - hiába voltunk ismerősök számukra - ha úgy hozta a helyzet.
Szentpéteri Lajos helyi kmb-s rendőr, apámnak jó barátja volt. Amikor az a bizonyos gumibotos suhintás történt, másnap apámnak odaszólt a tanácsháza udvarán mosolyogva: Pista bátyám! Nem baj, hogy tegnap délután a fia kapott egyet a gumibottal tőlem?
Apám a maga halk stílusába csak ennyit válaszolt: Nem mondta a kölyök.... Csak egyet?












 

Mit lehet erre mondani....?

Betett ez az időjárás a múlthétvégén. Ha valamit, akkor ezt nagyon utálom. Nem tudsz semmihez se fogni kint. Vagy borul, vagy derül. Ha  bent vagyok, akkor meg nem köt le semmi. Ülök a relaxálós fotelemben és kókadtan bámulom a kedvenc sorozatomat ( Miért éppen Alaszka... )  Dühös vagyok, mert a film több figyelmet érdemelne, de nem tudom nyitva tartani a szemem. Na  persze nem azért nézem, hogy Cicely lakóinak bárgyún bájos történetei és Abádszalók történései között bármi párhuzamot keressek. Bár néha egy-egy pillanatra azon kapom magam, hogy reménykedek titkon, hátha megnyit itt is egy Tégla (Brick) szintű kocsma, amely képes lenne betölteni végre azt az áhított közösségi teret, amit a Thonuzoba,   vagy az Unikum bezárásával elveszítettünk. Néhányan hittük egy ideig, hogy a Pedró képes lesz átvenni e funkciót, de ...... inkább hagyjuk.

A bóbiskolásomból hirtelen kopogás zaja ver fel. Feleségem sietve nyit ajtót. ...... Imrét keresem, ..... hallom az előszobán át. Na , még ez is.... Igyekszem összeszedni magam akkora, mire  az asszony beljebb tereli a vendéget. Az érkező kilétén meglepődök. Hirtelen nem is tudom mire vélni látogatását. Bizonyára látta az álmos tanácstalanságot az arcomon,  mert egyből a mondandója közepébe vág.....Talán arra gondol, hogy attól felélénkülök....
Emlékszel,.... hogy a múltkor beszélgettünk a helyi dogokról....köztük, ami nálunk van, arról is ? Aha,.... mondom szinte magamban bizonytalanul, mivel általában sok mindenkivel sok mindenről beszélgetek.
Nem akartam én ebből nyilvános ügyet csinálni, de mégis úgy gondolom, meg kell osztanom valakivel ezt a dolgot, mert nagyon felháborítónk tartom.... Kezdi lendületesen.
Megkínálom hellyel, hogy ezzel is fékezzem....( na meg, igazából még ébredezem)
Te tudod, hogy írsz róla , vagy nem, de elmondom....
Próbálom tovább lassítani azzal, hogy a blogírás nem oknyomozó újságírás. Én mindig arról írok csak, ami eszembe jut éppen. Na meg, ami most van a fejembe, mint blogomba tervezett gondolat,  nem biztos, hogy rá lehet kötni az általa sorolt történetet.....
Jó, elmondom, aztán majd meglátod.... törődik bele. De a nevemet le ne írd..!
Aha. Szóval ne....! Mit lehet erre mondani?

A Vőfélyzseni c. bejegyzésem közzétételét követően a fészbukra érkezett egy mélységesen megtisztelő komment,..... A delikvens - mint a helyi ifjúság által is  "agysebészként" beazonosított ujjhullám csóka - határozottan és provokatívan felszólított, hogy (idézem)...... Be lehetett volna állni segíteni. Halkan jegyzem meg, ezúttal még örülhetek is, hogy most nem tegezett le.
Az már szinte mellékes is, hogy miben segíteni, és hol, kinek,... azt nem írta. Persze, akkor is röhejes lenne a felszólítás, ha lenne benne konkrétum, de... Az ő érintettségét is figyelembe véve feltételezem, talán  a hínár irtásra gondolhatott. Na b.zmeg. Ezt is megértem.
Ugyanis a helyi önkéntes vízi mentőszolgálat vezetőjeként anno 1996- ban vállaltam be először  a hínár irtását a strandon és közvetlenül a bója soron kívüli sávban.  Egy, azóta elhunyt - Balogh Sándor néven ismert - polihisztor által megalkotott, vontatott vízalatti kasza segítségével, komoly fizikai munka és benzinköltség ráfordításával az idegenforgalmi idény indulásának első napjaiban irtottuk is a hínárt, ha jól emlékszem 2003 -ig. Amikor is tudomásomra jutott Herbály Imrétől (akkori RIB elnök), hogy a KÖTIVIZIG Kiskörei szakaszmérnöksége a Tisza-tóra  komoly pénzt kap erre a feladatra. Na, innen át is adtuk a lehetőséget.
És most felszólítottak.....Hogy mik vannak? Szerintem egyszer elfog jönni az az idő is majd, amikor egy szintén  helyi, esetleg mondjuk  .... immár "elméleti atomfizikus" szólít fel, ....hogy miért nem oltok tüzet.
Mit lehet erre mondani? 

Harmadik éve tekerem a bringát a gáton. Már hamarabb kellet volna és nem megvárni, hogy a doki ajánlja a rendszeres "motort" terhelést. Hát igen, nagy hülyeség volt olyan hirtelen leállni a focival. Viszont a bringázás alkalmával jó bambulni a vízre, a tájra. Kikapcsolja az embert kellemesen, miközben jótékonyan befolyásolja a keringést.
Ha arrafelé jártam épp, megálltam a Süllőfészeknél egy fröccsre. Valahogy úgy hozta a sors, hogy idén, áprilisig nem mentem be. Meglehet, talán azért, mert későn is nyitott a hely. Így történt, hogy most egyből kétszer mentem be. Először és utoljára. Az tette be a kaput, hogy a srác, aki a pultban volt, nemes egyszerűséggel közölte, hogy ...... 590 ft .......egy hosszúlépés. ( ami áll 1 deci borból és 2 deci bubis vízből). Mondom, ötszázkilencven! Forint!  Jóval később hallottam a tulajháttérről. Na, így már nem is meglepő, hogy be is zárt. Igaz, a hírek szerint más ügyből kifolyólag.
Szóval tekerek. És jó bambulni a víz felé. De még jobb lenne, ha nem lenne mindig necces legalább egy találkozás az utat használó autókkal. Szinte mindegyik nagy sebességgel, a teljes útszélességet elfoglalva jön-megy el a bringások mellet. Esetleg akkor lassítanak, ha egy konvojjal találkoznak. Nincs olyan tekerős nap, amikor ne gondolnék arra, hogy ugyan kinek kellene rendet tennie?  Nincs egy tábla, ami arra figyelmeztetne, hogy gépjárművel hány km/ ó lehet a sebesség, vagy egyáltalán kerékpárút e az a szakasz. Az már csak puszta ábránd lehet, hogy neadj isten, valami tábla hívná fel a figyelmet arra, hogy előzékenyen kerüljék ki, térjenek ki a bringásokkal való találkozáskor. A három év alatt, minden túlzás nélkül állíthatom, szignifikáns csökkenését tapasztaltam a bringázó turistáknak. Azt is állítva, hogy nem egyszer hallottam  a felháborodást az autók közlekedése miatt. Senki ügyet sem vet arra, hogy e közönség elvesztése mit is jelenthet.
Mit lehet erre mondani?

A postaládámba már második alkalommal landol ugyanolyan tartalmú cédula, szuper munkalehetőséget ajánlva. Ezzel összefüggésbe, jártamba-keltembe, figyelem az árkokat, parkokat birizgáló közmunkások életkor megoszlását. Sok a fiatal. Ugyan lecsapnak e a hirdetésben megjelenő lehetőségre? Sőt, az is eszembe jut, hogy a varrodai 60-70 ezerforintos keresetet ugyan hány fiatalasszonynak lesz bátorsága felcserélni? Nekem semmi okom munkahelyet változtatni, de kíváncsiságból felhívom a megadott egyik számot Majd a másikat. Egyiken sem lehet élő emberrel beszélni. Csak a hangpostával. Pontosabban én mondom el valahová a kérdéseimet. Aztán türelmesen várok. Másnap kellemes női hang hív vissza. Sorolja az extrákat..... a melóhely Sárváron van. Havi 140 ezer ft nettó, napi nyolc óra kávéfőző összeszerelés, szállás ingyen, havi egy hazautazás fizetve. Aha... Szombathelyen voltam katona. Úgy számoltuk a szabadságot, hogy egy nap a haza út, egy nap a vissza.
Mit lehet erre mondani?
Szerintem továbbra is látni fogom a hivatal előtti parkban a fiatalokat, alsó madárfogással a gereblye nyelén kapaszkodva.
Egyébként kezdett belém állni a frász,...a tartalmas és vonzó ismertető után. Atyaúristen, csak nem valami adatbázisba toltam be hívásommal a telefonszámomat?
Azt hiszem, tényleg fidesz fóbiám van.

Kedvenc témám volt korábban a helyi vadásztársaság kálváriája, de egy ideje nem foglalkoztam vele. Na nem azért, hogy Faszabi - kedvenc komám- idegrendszere kipihenje magát. Kissé kellemetlen, hogy elfelejtettem előre leszögezni anno, hogy semmiféle személyes érdekem nem fűződik az ott történtekhez se pro, se kontra. A vadhúsból készült ételeket különösebben nem szeretem, humanista, pacifista, erőszakellenes felfogásom okán ellenérzésem van bármilyen élőlény megölésekor. Ráadásul hiszek a természet önszabályozó képességében is. Vagyis azt vallom, hogy a természetben azt ölheted meg, amit te magad, esetleg a családoddal meg is eszel.
Ehhez hozzájön még az a körülmény, hogy eléggé utálom a lőfegyvereket. Ugyanis katona koromat végig kísérte egy Dragunov (SZVD-63) mesterlövész fegyver. Akinek szintén, az érti miről beszélek.
Szóval nem vagyok elkötelezett....de. Vannak egyéb körülmények, ami miatt nem hagy nyugodni ez a sztori. Az életemet végig kísérte a csapatszellembe való gondolkodás. A foci, a vízi mentés, a tűzoltás mind, mind kollektív élmény, csapatmunka. Egy ilyen vadásztársaság, mint a Hubertus, komoly áldozatokat, erőfeszítéseket igényelt azoktól a sokaktól, akik évtizedek alatt összehozták azt, amivé mára lett. A közösségi munka, közösségi értéket teremtett.  És nem keveset, jelentéktelent. Van benne anyagi, és erkölcsi, morális érték.
Valamelyik bejegyzésemben említettem már, hogy egy feljelentés miatt minden hatóság buzerálja bőszen mostanság.
És most kapaszkodjon meg a mélyen tisztelt olvasó!
Az terjed a faluban, hogy a feljelentés végére azon egyik illető  neve lett odakanyarítva, aki azért melózik, hogy egyben maradjon úgy ez a társaság, ahogy az elődöktől a mostaniak megörökölték. Persze, ezt lehetne felfogni ártatlan humorként is. Bevallom férfiasan, amikor először hallottam, el is röhögtem magam. Van humora a tettesnek. Gondoltam első reflexszel.
Nem semmi.... Annak a csoportnak az egyik tagját szívatni meg, szerepeljen annak a neve a feljelentés alatt, akik azért küzdenek, hogy legyen béke, barátság, vadászbuli, puszinyuszi, stb.
Tényleg vicces na.... Azért mégis csak senki nem várhatja el a feljelentőtől azt az áldozatot, hogy a saját becses nevét írja a műve alá, de... 
De, gondolom nem kell ecsetelnem, hogy ez már mekkora aljasság. Azt sem, mennyire is tükrözi az elkövető(k?) személyiségét. Hogy ki lenne az? Hát... Guliver után szabadon...... tudjukki(k?). Ha  valamikor egyszer anno csak félig néztél meg egy valamelyik ensziájesz epizódot, már vágod ...., hogy a nyomingerezés alaptétele az szokott lenni,...... kinek volt indítéka.
Valahol írtam már más üggyel kapcsolatban, hogy ilyen dolgokban csak az elkövető beteges személyisége szab határt. És én nem hiszem, hogy ennyire lenne képes csak. Higgyük el, a pszichopaták, az antiszociális alakok, ha kívülről hétköznapiaknak is látszanak, időnként nagyon furmányos dolgokra is képesek.
Kis falunk immár tagadhatatlanul belépett a történelembe. Igaz, ezzel a történettel kissé megkésve. Ugyanis Angliában már XVI-XVII. században lejátszódott az eredeti tőkefelhalmozás.( marxi terminológia) Hogy ott mi történt akkor? Tény nem az, ami most a fidesz országlása idején. De talán tessék utána olvasni. Vannak kegyetlen hasonlóságok. Íme.
Mit lehet erre mondani?
Ugyan már! Semmire, semmit. (Ezt is írtam már valahol. A francba)

A múltkorába nekem lett szegezve az, hogy én csak a kritikát nyomom, gúnyolódok (tele helyesírási hibákkal) stb, stb, de azt, hogy hogyan kellene és mit, arról nem beszélek, nem írok sosem.
Erre csak azt tudom mondani, hogy őszintén sajnálom, ha valaki nem látja meg a mondataim mögött lévő tartalmat, irányvonalat, elvet. De ha már így van, akkor.....
Ugyan mit szóltak volna, vagy mit szólnának jó néhányan, ha egyszer csak valaki azt mondaná, hogy tisztelt helyi fideszen és jobbikon kívüliek....., már aki....  Üljünk már le és beszéljük ki magunkból mindazt, ami jó ideje sokak fejében ott van, vagy legalább sejlik. Hátha vannak egyezőségek, párhuzamok, azonosságok a gondolatainkban. Ráadásul az a valaki ajánlana, vagy kérne egy időpontot, helyet arra hogy ezek a gondolatok legalább egy időben, egy térben megjelenjenek.
Tartok tőle, hogy az érdemlegesek, mintha nem is léteznének, hirtelen elfordulnának már a mondat felénél.
Kimondom, én állnék elébe.
Már csak azért is, hátha megtudnám kérdezni azt, hogy....na , mit szóltok ahhoz, hogy a Kállay Saunders koncerten száz-egynéhány fizető néző volt annak ellenére, hogy én plakátot sem láttam a Karcsi kirakatában lévő A4-es fehér lapra Times New Roman 48-as betűkkel írtan kívül. Cseppben a tenger. (ezt is....)
És Nagy Tibi lelépett. Mit lehet erre mondani?
Talán..... Hej, mostan puszta ám igazán a puszta....(?)

Hát igen,.......néha egy-egy pillanatra azon kapom magam, hogy reménykedek titkon, hátha megnyit itt is egy Tégla (Brick) szintű kocsma.

Amely képes lenne betölteni végre azt a sokunk által áhított közösségi teret, ami a nyugati kultúrákban már megszokott egy ettől kisebb településen is. Ahová nem azért megy el a nép, hogy seggrészegre igya le magát. Ahol beszélgetni akarnak az emberek és nem meg és legyőzni az elveikkel a másikat. Ahol a tulaj igazi vendéglátós vénával megáldott jópofa, humoros muksó, aki nem akar sok lenni,....... vagy direkt kevés.
És, ahol a pultos nem csak elmossa a poharat mielőtt felteszi a polcra, hanem el is törölgeti. Hacsak nem a csöpögtetőtálcán szárad rá a vízkő a következő kiszolgálásig. 
És ez utóbbit nem véletlenül mondom. Mert a vendéglátás kultúrája az igénybe vevő közönség kulturáltságát is tükrözi. 

És csak mennek tovább.....

..... a kifejezéstelen, üres tekintetükkel. Nem gondolkodnak, nem terveznek, nem döntenek. Megteszi helyettük ezt a Vezér. A nagy gondolkodó. Az egyedüli üdvözítő.
Nem látnak, nem hallanak, nem éreznek. Csak mennek tovább a kifejezéstelen, üres tekintetükkel
Gazdaállat nélküli férgek.... Mondja a szeretett Vezér a baloldalra.
Ámen. Mormogja rá a vonuló sereg.
Majd kisvártatva népszavazásra szólítja fel a híveket a bevándorlás ellen.
Ámen. Mormogja rá a vonuló sereg.
A híradásokban megjelenő információk alapján azt lehet kikövetkeztetni, hogy a magyar nemzeti bankot egyszerű, szimpla bankrablók irányítják. Kis hazánk nagyreményű kormányának eleddig világtörténelmi viszonylatban is egyedülálló  találmánya, hogy nem kevesebbet, mint a nemzet bankját törvényesen lehet kirabolni. Ha nem lenne ördögien aljas, még zseniálisnak is mondhatnánk. Itt bármi, és annak ellenkezője is megtörténhet. Egy rendőrautóban meghalhat egy kulcsfontosságú tanú, Felcsúton a regnáló polgármester riválisa  szenvedhet furcsa, halálos kimenetelű közúti balesetet. Egy kopaszokból álló, jól szervezett biztonsági cégnek látszó illegális párthadsereg a rendőrök szeme láttára - már ha nem fújják szemen őket is paprika sprayvel - veri, szutyongatja az alkotmányos jogával élő tömeget a városligetben.
A Hortobágyon eleddig ismeretlen körülmények között meghal három tűzszerész. Alvállalkozásban. A fővállalkozó cég mögötti személyi hátteret sűrű homály fedi.
Mi kell még? Még hogy az USA a korlátlan lehetőségek hazája? Áh, az ehhez képest smafu!
Nem gondolkodnak, nem terveznek, nem döntenek. Az arcuk meg sem rezdül.....Nem látnak, nem hallanak, nem éreznek.
Azt hallom, hogy a gazdasági miniszter külföldi munkaerő befogadását javasolja.
A kórus ugyan néma marad, de néhánynak az arca mintha kissé megélénkülne. A Vezér érzi, hogy ez már nincs rendben,......jó lesz vigyázni. Nem lesz engedélyezett , szervezett formában külföldi munkavállalók befogadása, hallatszik a megnyugtatás a tömeg felé.
És nem szervezett formában, ad hoc jelleggel? Erre már senki nem figyel oda. A hívek sajátságos lelki reflexe az, hogy meg akarnak nyugodni. Megkönnyebbülten hallják a vezér szavait. Újra egység van.
Mennek tovább.....a kifejezéstelen, üres tekintetükkel Nem gondolkodnak, nem terveznek, nem döntenek.....Nem látnak, nem hallanak, nem éreznek.

Tokaj, a Balaton, Budapest és Sopron a jövőben kiemelt turisztikai célpontként szerepelnek a kormány fejlesztési terveiben - írja a Magyar Idők.
És erre itt, helyben a fideszesek?  Nem gondolkodnak, nem terveznek, nem döntenek. Az arcuk meg sem rezdül.....Nem látnak, nem hallanak, nem éreznek.
Igazi öröm még a tanuszoda alapkőletétel idején sem volt tapasztalható. Némi felajzottság és aztán továbbra is együgyű méla csend. Lassan világosan érthetővé válik még a legostobább helyi fidesz fan számára is, hogy e beruházásnak semmi köze az idegenforgalomhoz, a helyi lehetőségek bővítéséhez. Mint objektum, a vágyott funkciót szem előtt tartva, nagynak kicsi, kicsinek nagy. Egy szimpla klientúrának pénzosztás sima mellékjelensége.
Időnként a fidesz országlását, hol maffiaszerűnek, hol autoriternek titulálja jó nehány közgondolkodó. Én ezzel majdnem egyet is értek. Azért majdnem, mert a jelenlegi hatalomszerkezet tagozódásában a szintek működési jellemzőinek megvan a maga sajátossága. A legfelsőbb vezetés  jellemzője a diktatórikus jelleg, a középszintnek a maffiaszerűség, az aktivisták, talpasok tömegeire pedig a... zombiszerűség a  jellemző. Ez onnan jön, hogy a rengeteg szabadidőmet általában film nézéssel szoktam színesíteni. És az egyik film megosztón keresgélve, az ismertető leírásokat olvasgatva döbbentem rá e felismerésre. Hogy a felismerésem helytállóságát visszaellenőrizzem, erőt vettem magamon és meg néztem egy zombis filmet.  Döbbenetes a hasonlóság.

Szóval....Tokaj, a Balaton, Budapest és Sopron a jövőben kiemelt turisztikai célpontként szerepelnek a kormány fejlesztési terveiben...........
Ugyan mit szól ehhez az a miniszter, aki általában - de inkább a kampányidőszakokban - lábatlankodik itt, "suksükkölve" bele brekegve minden mikrofonba?
És apropó...tessék mondani, kedves helyi fideszesek...... teccettek e tárgyban kérdezni tőle? Ha igen, rendben van ez? Mintha a 2014-es önkormányzati választás kampányában a  motel udvarán felállított sátorba nem erről beszélt volna a ti ( és nem az én!) miniszteretek. Mi történt?
Tudom én jól, hogy védeni kell a (fidesz)mundér becsületét és nem mondhatjátok, hogy nektek is hazudott...... és ti bízva benne, hazudtátok(adtátok) tovább amit ott hallottatok, de akkor is. Nem kéne esetleg.....megkérdezni azt, hogy....... te Sanya, mi a t.köm van? Mi mért maradtunk ki?
Emlékszem, 2006 - 10 között már mindenkinek herótja volt attól, hogy Pacsai Norci szinte minden testületi ülésen ekézte a szoci kormányt minden olyan helyi feladatért, ami alul volt finanszírozva. (És amit a hatalomra jutott fidesz kormány vagy megszüntetett, vagy elvont, vagy még kevesebbet ad rá.) Ugyan mit mondana ez a derék honpolgár a mai, helyi közoktatásban uralkodó viszonyokra? Ismerve őt, .....semmit.
Ismerve....? Na igen. És ismerve a többi derék helyi fideszes - szintén - honpolgárt, nem lepődöm meg, hogy semmire se mondanak,.....  semmit. Mert ugyan, mit is mondhatnának?
 Emlékszem olyan, az éves költségvetést tárgyaló testületi ülésre 2010 előttről, amikor Bordás  szinte magába motyogva  tette azt a megállapítást, hogy..... Kérem, ez már nem önkormányzatiság. Itt már nem beszélhetünk önállóságról..... Ugyan, ő is most mit mondana ?
Hogy is van....? Nem gondolkodnak, nem terveznek, nem döntenek. Nem látnak, nem hallanak, nem éreznek......

A google+-on gyakran olvasom és időnként kommentálom is egy Szemenyei -Kiss Tamás és Kollár Erzsébet nevű közíró bejegyzéseit. Mindketten egykori fideszesként keményen ostorozzák Orbánt és rendszerét. De sajnos, olümposzi magasságokból. Minden megszólalásukból kiérződik, hogy a fidesz kiszorított, megtagadott  gyermekei, akik mellőzöttségükben írják azt, amit. De sértődöttségüktől nem képesek látni, érzékelni a mai magyar társadalom végletes ellentmondásait, a mélyben lévő iszonyatos emberi sorsokat, a vidéki lakosság borzalmas kiszolgáltatottságát s az abból fakadó félelmet. Egyenlőre a magas olvasói szám ellenére erősen kontra produktívnak tűnik, ahogy egy beazonosíthatatlan platformról kritizálják a jelenlegi hatalmat. (A helyzet diszkrét bája, hogy időnként obszcén szövegkörnyezetben kommunistázzák le őket jó néhányan a megjegyzések rovatban.) Mindezt csak azért írom le, hogy ugyan mit lehetne várni rezedaszagú kis falunk intellektuális közegétől akkor, ha országosan is ekkora a felületesség,  zavar a magasabb szellemi szférákban. Nem beszélve az általam ismert (vélt) ballib réteg önteltségéről. Néha ránézek a környékbeli településeken működgető MSZP, DK, LMP facebookos oldalakra. Hervasztó a sivárság. Jól érzékelhető az is, hogy az oldalak mögött egy-két valós személy található csak. Tömeg az bizony nincs. Általában a fentről lecsorgatott ostobaságokat osztogatják meg. Még véletlenül sem találkozni egy önálló, helyi problémát érintő gondolattal. Mi sem természetesebb, hogy az érdeklődés is szinte nulla.
Pedig lenne mibe beleártani magukat. A térség - nem először írom le - Eu szinten a négy legelmaradottabb közé tartozik. És a környék fideszes aktivistái, talpasai nem gondolkodnak, nem terveznek, nem döntenek. Nem látnak, nem hallanak, nem éreznek...... Csak mennek tovább a kifejezéstelen, üres tekintetükkel.
Némely egykori ismerősömre ránézve, próbálok szemkontaktust teremteni. Nem sikerül. Érthető. Nem vagyok népszerű közöttük a blogom miatt. Jó ha tudják, nem érzem úgy, hogy bármit is veszítenék ezzel.

Vőfélyzseni......

Amikor belépek, illedelmesen köszönök. Válaszként egy-két alig hallható mormogás. A helységben mindössze néhány rendelésre várakozó ember és kb. úgy száz légy tartózkodik... Kellemesen hűvös levegő van bent. A kimentési pont mentője épp most vágtázott el valahová szirénázva. A vijjogó hanghatás okozta összerezzenést követően a sorsukra várakozók arcára újból kiült a fogászati rendelők ajtaja előtt megszokott feszült várakozás.
Amit időnként szakít meg az erős indulat, .....  A francba,  micsoda szemtelen legyek! Honnan jönnek ezek?! És dühödt csapkodás, hadonászás össze-vissza.
Na igen. Ez is egy helyi sajátosság... Az egymáshoz közeli három egészségügyi intézményt magába foglaló képzeletbeli háromszög mértani középpontjában, pont egy kellemesen illatozó ........ trágyadomb található. Tökéletesen beleillik az előző bejegyzésem ( Vidéki anzix ....) képi hangulatvilágába.
Minden a régi..... Ez (a trágyadomb) is. Semmi sem változott.
A szokások sem. Megszokott, hogy az új mindig újít. A régi meg lapít.
Emlékszünk? Micsoda lendületes újítással kezdett a Kovács-Kasza tandem?  Hú, még az a tömeg a református templom udvarán. Nem tagadom, meglepett. És minden gyermek kap(ott) ajándékot. Ez igen! Na végre, valami elkezdődött.... Hallatszott mindenünnen 2010 Mikulás napját követően a nagy-nagy reménykedés....Egy ideig.

Most meg alapkőletétel és  kimentési pont......(legyekkel) Íme, egy újabb újítás. Ez bizony nem egy kézbe nyomott plüssmaci, frissen mosott rongybaba, kitört kerekű tűzoltóautó makett, stb. Ez más. Teljesen más.
Egy visszatartott, Miskát kibekkelő ígéret, és egy logikus, racionális húzás. Ez utóbbi megvalósulásának érdeméből nem von le semmit az a tény, hogy nem új keletű az ötlet. Kb. úgy 1991 környékén egy tragikus kimenetelű jetsky balesetet követően felvetette már Dr. Halas József is. Ugyanis ha a mentő nem 40 percre ér ki a strandra, az a sérült srác bizonyára ma is élne. Bodor Öcsivel ketten, mint éppen szolgálatban lévő önkéntes vízi mentők, egy vízibicikli platóján - ahová kiemeltük a vízből - próbáltunk segitkezni, amíg Jóska igyekezett bekötözni a hatalmas fejsebet.

Micsoda különbség!.... Írja egy, az időnkénti krónikus érdekszervilizmusig trollkodás és a hitelességkompenzáló fideszezés között balanszírozó krónikás.
Valóban nagy a különbség. Sőt......Tovább megyek! Egyenesen már-már óriásinak tűnik. Kezdetként mindjárt egy lakossági fórum....
Aszongya hogy:
1.) Abádszalók Sportegyesületének, labdarúgó szakosztályának jövője.
Előadó: Dr. Pásztor István egyesületi elnök
- Hozzászólások.
- Szünet.
2.) Abádszalók idegenforgalmának, turizmusának idei feladatai.
Előadó: Brumbauer Tibor ügyvezető
Itt nincs hozzászólás.

Legalábbis a hivatalos honlapon látható meghívón nem szerepelt. Ezek szerint mindenki mehetett haza, ha Tibi elmondta a magáét? Ha így van, akkor tényleg  micsoda különbség. Na, ja....
A francba... ott kellet volna lennem, mivel anno valamikor  - Gyula győzedelmeskedését követően - azt írtam hogy: "Mi maradt még? ..... Az önkormányzat és csatolt része az idegenforgalom."
Így most szánalmas után lövésnek tűnhet minden mondatom.
Hát, ha annak, akkor annak....
Hm... Még hogy csatolt része? És a többi? Na ez az. A többi. Mert az nincs.
Vagyis ezzel kellene valamit kezdeni. Vagy szétszedni használható, elkülönített elemekre a kft-t, vagy beolvasztani, összevonni a hivatali apparátussal. De így nem maradhat. Gondolják egyre többen. Ne feledjük, például már van terv a Műv. ház beizzítására.
A jelenlegi, kórosan önjáró,  vagy inkább önfejű irányítás csak arra jó, hogy maradéktalanul fenntartsa a csillapíthatatlan érdeklődést a szombat estéken megjelenő, valószínűen nem bioszoláriumban barnult, nemzetközi helyzetre hajazva talán szíriai, vagy indiai menekülteknek is vélhető vendégek részéről.
Természetesen az egy külön elemzést is megérdemelne hogy, hogy lettek az abádszalóki nyári esték ennyire közkedveltek eme vélhető nációjú turisták körében. Egyes források szerint az érdeklődés hirtelen feléledése úgy a 2000-es évek közepétől kezdődött. Amikor is egy közeli település éppen kibontakozó sunyi "géniusza" úgy gondolta, hogy e népesség prominenseivel akkor éppen bimbózó kapcsolatának segítségével az ottaniak figyelmét rá kellene irányítania az abádszalóki idegenforgalom programjaira. Ezzel is "önzetlenül hozzájárulván" a nyári esték disco, koncert turizmusának  "sokszínűségéhez". Persze lehet, hogy ez csak a rossz nyelvek aljas híresztelése. De valahogy mégis gyanúsan egybe esik a robbanásszerű érdeklődésük azzal, hogy irtózatos irigység volt tapasztalható a környékbeli települések vezetői részéről a szalóki idegenforgalmat illetően. Ami akkor már nem mellesleg, igencsak leszálló ágban volt. És volt még ezen kívül más jelenség is. (pl. Bordás össze-vissza kóborló, rejtőzködve támogatót kereső, helyi elégedetlenkedőinek időnkénti jó szándékú szárny alá vétele. Hogy aztán egy akkoriban induló, ám néhány szám megjelenése után megszűnő újság e szárny alól indult e, azt csak a jó isten tudja. Óh, megint azok a rossz nyelvek aljas híresztelése....)
Szóval szétszedni, vagy beolvasztani a kft-t?
Ha mint gazdasági egységnek, a teljesítmény volumennét nézzük, ez utóbbi lenne a legésszerűbb lépés. És ezzel együtt Gyula - némileg hozzáértően - kézi vezérelhetne, mint anno Bordás tette kifinomultan, és nem kifinomultan mint Kovács Miska. Na meg végre, kezelhetné a Brumi szindrómát is. ( Hogy az meg mi? Na, erről máskor.)
Persze, ezt nemigen lehet megtenni. Szó szerint életbevágó érdeke egy-két embernek, hogy ez nehogy megtörténjen. 
Írtam már arról is, hogy egykoron  ott voltam a kft születésekor, egyik "bábaként".  Ó, én naiv barom.....! Ha tudtam volna, hogy néhány éven belül ez lesz belőle.
Bizony, tetszik, nem tetszik, be kell vallani, hogy e kft  mára már csak egy, az idegenforgalmi időszak néhány hónapja alatt keletkező javak leszívását lehetővé tevő szimpla anyaemlő - egyik haverom megfogalmazását idézve, "csecs" - lett. És mindössze csak néhány fideszes span és holdudvara számára. Persze, nem kell azt gondolni, hogy ez valami világújdonság.  Korábban a Kovács - Kasza és e tandem körül gyülekezők szlopáltak ezen emlőből. És misem természetesebb, hogy 2010-et megelőzően is voltak furcsaságok. Bár akkor még volt tej bőven. Jutott sokaknak. A tűzoltóság 4,2 milliós támogatást kapott egyszer akkoriban. Tehát nekem is. A fociról meg inkább ne is beszéljünk..... Arcpirító.

Persze, maradhat minden továbbra is ugyanabban a kézben. Ugyanolyan színvonalon. Nagy-nagy dilemma ez. Mert ha továbbra is ezen a szinten pörög az idegenforgalom, akkor idő kérdése az elégedetlenek megjelenése. És nem hinném, hogy Gyula annyira ostoba lenne, hogy ne jönne rá, bizony a jövedelemszerzési lehetőségeket bővíteni kell. Vagy a helyi idegenforgalomban, vagy valami másik gazdasági ágazatban. Ha nem így lesz, akkor ő csak annyival más, hogy őt nem Miskának hívják.
Egy ideig működik az, hogy kedves, mindig köszön, vigyorog, cuki pofa, stb. De ez hosszú távon kevés lesz. Ne feledjük, Bordás bizonyos mértékig pozitív megítéléssel távozott. Kovács-Kaszát ( így, a kettő az egyben a helyes beazonosítás) már jó néhányan - köztük én is - utálják, mint a.... azt a bizonyost.  És sokan azt gondolják, hogy őket azért utálta meg a nép  nagy része, mert sunyik és aljasak voltak. De ez tévedés.
( Néhányunkkal tényleg azok voltak)
 Az ő megítélésük azért ment át zuhanóba, mert nem tettek semmit azért, hogy a jövedelemszerzés lehetőségei ha minőségben nem is, de legalább számban növekedjenek. A helyzetüket tovább rontotta, hogy a saját bizniszük viszont láthatóan belendült. Összességében ez eredményezte azt, hogy elfogyott körülöttük a levegő. És ez irtózatosan megterhelő tud lenni pszichésen. Őrli az embert.
Nem volt más lehetőségük, mint lemondani. Azt ne gondoljuk, hogy a tandem ne maradt volna hatalmon a fidesz kegyvesztés ellenére is, ha érezték volna a helyi emberek támogatását. Ez bizony - ismerve őket - nem életszerű. Láthatóan szerették, mert kihasználhatták és betegesen évezték is a hatalmat. Gondolom, most jönnek rá, hogy a hatalom elmúltával érdekes dolgokat tapasztal az ember. Bordásnak előre köszönnek általában az emberek. Sokan még ma is tisztelik.
Viszont nem egy embertől hallom azt, hogy....ha Kaszát látom, összegyülemlik a nyál a számba... Az meg külön érdekes, ahogy a Miska meg eltűnt a faluból.....Mardosná a szégyen? Nem hiszem. Gondolom, nem akarja látni a feléje áradó utálatot.
Ugyan Gyula sorsa mi lesz majd egyszer? Tanul e az elődök hibáiból? Ne feledjük, testközelből látta őket ama hibáikkal együtt.
Viszont ami miatt aggódom az az, hogy igazából a polgármesterség hétköznapi, bájos apróságaiból semmit nem látott. A kényszerpályákkal, az emberi gyarlóságokkal, a naponta tetten érhető pitiánerségekkel a találkozás pillanatai érdekesek lesznek számára bizonyára. Korábban írtam már arról valahol, hogy ő, min vezető, igazából eleddig nem volt még komoly próbatétel elé állítva. Na, most aztán....
Ugyan úrrá tud e lenni az apparátusban jelentkező szakemberhiányon? Ugyan neki mer e menni olyan dolgoknak, mint például  a Tomajmonostorral közös önkormányzati hivataltól való megszabadulás? Rájön e  hogy ki(k) az(ok), aki(k) e dologban az egyik szomszéd "jóakaró" polgi meghosszabbított keze, szeme, füle? Meg mer e szabadulni tőlük?
Bele mer e menni a közfoglalkoztatás faluszerte ismert ellentmondásainak megszüntetésébe? Apropó közfoglalkoztatás! Na és az ötvenegynéhány milliós történet? Mi a helyzet vele? Ki kell fizetni? Nem? Csak szólok, hogy nincs elfelejtve az ügy..... (.............................)Meglátjuk, mi jön ki belőle. Egyenlőre úgy tűnik, az átlátszó.hu-n megjelent BM vizsgálat szimpla figyelemelterelő előremenekülés. (Csak  Deák Eszter ostoba kavarása ne ártott volna akkorát)
Bele mer e nyúlni az idegenforgalom szervezésébe? Mer e számonkérni ? És ha már idegenforgalom, mint fő csapásirány....... Például most egy aktuális ügy: Mer e ütközni a vízüggyel azért, mert az abádszalóki öböl vízfelületét sűrű hínár és sulyomszigetek kezdik ellepni, lehetetlenné téve a kajakozók, vitorlázók, motorcsónakázók, horgászok kedvtelését ?

És bizony, van még ezeken kívül jó néhány kérdés, amire előbb-utóbb választ fogunk kapni. Mármint azok kaphatnak válaszokat, akikben pislákol annyi értelem, hogy egyáltalán merjenek kérdéseket feltenni. Magukban.
E válasz arra is utalni fog, hogy Balogh Gyulával jobb polgármestere lett e május óta Abádszalóknak, vagy csak egy másik.
A vállat feladatával járó árnyoldalak tapasztalásában még  nagyon az elejénél tarthat. Ennek ellenére itt-ott már elejtette, hogy.... nem is olyan szép a menyasszony.
Nahát Gyugyókám.... Te tényleg egy nagyon felkészült vőfélyzseni lehetsz. Mert ezt megállapítani, amikor még rajta a fátyol, az nem semmi. Elmondanám koma, hogy ....azt bizony a fidesz majd akkor veszi le csak, ha ....... elmúlnak a mézeshetek.
Na persze, ha megkérdezted volna .......akkor még hamarabb kiderül számodra. Is

Vidéki anzix....

Talán ha szabadna egy közhelyt? Cseppben a tenger.....
Vagyis én úgy látom, hogy mint ahogyan  az országban, ugyan úgy ebben a faluban sem számítanak a tények. Nagyon érdekes, ahogyan itt minden csodálatos lett újabban. Néhány hete még csupa dögrovás, katasztrófa, kilátástalanság volt az élet, ami miatt ugye a régi polgármesternek mennie is kellett.
És május 7-re virradó reggelre minden megváltozott.
Ami a legfurcsább, igaz addig se nagyon, de most már még jobban nem számít, ki mennyit lop az országban, ki hogyan él vissza hatalmával, vagy helyben hány ember él mély szegénységben, hány ember munkanélküli. Az számít, amiben hinni akarnak az emberek. A nagy többség valami delejes álomban, mozdulatlan álomvilágban él.
És egy olyan faluval nem lehet mit kezdeni, amiben, vagy ahol  nem számít a valóság.
Miről beszélsz? Kérdezi szelíd felháborodással egyik ismerősöm. Nem látod, hogy tiszták, rendezettek az utcák, a porták. Menj végig a Deák, vagy az István király úton. Vannak tervek, elképzelések is. A tanuszoda beruházás is indul.
Most erre mit mondjak?
Azt, hogy te pedig menj végig a többi utcán és ha van szemed meglátod azt, ami engem elborzaszt? Az ürességet, a céltalanságot, a csak a csodát váró mozdulatlan közönyt, az egymást érő...Ez a ház eladó.... feliratú táblákkal?
Elhiszem, hogy ezt sokan nem akarják látni és azt is elhiszem, hogy sokan már nem is fogják fel, amit látnak.
Mondhatnám,....hát ha nem, akkor úgyis teljesen mindegy. És nem csak nekem. Meglehet, annak is mindegy már, akinek a fizetési felszólítója tévedésből az egyik szomszéd postaládájába landolt. ( aki a címzést nem figyelve, óvatlanul fel is bontotta) A felszólítón szereplő hiteltartozási összeg mellékes. De sejthető abból, hogy az elmaradt befizetési részlet meghaladta a helyi közmunkás nettó bér háromszorosát. Teljesen érthető, ha ilyen helyzetben valaki elfogult aziránt, akitől sorsának jobbrafordulását reméli, akire feltett mindent egy adott helyzetbe. Ilyenkor nincs más lehetőség, remény a szervilizmuson kívül és bizni, várni, várni. Egy lehetőségre, ami megadatik neki majd talán egyszer. Viszont sokan csak kajánul röhögnek amikor látják a ...." fenn az ernyő, nincsen kas"...rongyrázást, külföldi nyaralós képeket.  Bizony, még csak a nagyságrendjét sem sejtjhetjük annak, hogy egy faluban hány élet, sors tarthat az egzisztenciális szakadék felé. És a valóságot eltakarják a tiszta, rendezett utcák, csinos porták, az .... Ez a ház eladó ... táblák, az időnkénti társasági élet zsivaja, a külföldön nyaralós kép, stb.
És a valóság helyett ott van az, amiben hisznek, reménykednek az emberek. Most éppen nálunk a fidesz által hatalomra juttatott új polgármesterben. Leszögezem, aki eleddig szerintem is egy jó srác volt.
Hogy az lesz e továbbra is? Na, ez nagy kérdés.  Azt jósolom, max egy - két évig ellesznek az emberek a cukiságával. És ellesznek a közmunkával és a hitükkel a csodában.
De ha nem jönne a csoda?
Hát akkor nem jön.....tárja majd szét a kezét a jó nép. Az a jó nép, amelyik az istennek se akarja felfogni, hogy ott van hagyva az út szélén. Azt gondolom, számukra, ha szembesülni akarnak a sorsukkal, egy lehetőség van.  Átmenni Tiszaderzsre és megnézni a dinóparkot. Az a sors vár rájuk. Amelynek a végén ott a megszabadító kihalás. A mi  falunkban úgy fog megszűnni a szegénység, nélkülözés, a kilátástalanságot konzerváló közmunka, hogy kihal a falu. Nincs más variáció.
Ugyanis elfogadható,  biztos jövedelmet adó munkahelyben és azt követő boldog nyugdíjas  években nem reménykedhet a döntő többség.
Az a megdöbbentő, hogy mindenki tudja, mik a problémák, mindenki tudja, mi a nagyon rossz, de még sem akarják kimondani. Vagy ha kimondják, csak otthon a családban, esetleg a kocsmába az ivócimborának, vagy szűk, bizalmas körben, ha pártról van szó. Ez igaz az egyszerű emberek még gondolkodó, még öntudattal rendelkező kevés hányadára, igaz a helyi politikacsinálók logikusan gondolkodó részére, és igaz a falut meglátogató, időnként itt lébecoló relatív hatalmasságra, a miniszterre.  De azt a stratégiát választják inkább, hogy megpróbálnak ezek között a körülmények között – amennyire lehet – ügyeskedni, túlélni. (Ez is igaz a miniszterre is, mert bármilyen hihetetlen, ő is túl akar élni valahogy.)
 Hátha valaki más majd megteszi helyettük azt, ami őket is felemelné, kiragadná a jelenlegi nyomorult, kilátástalan helyzetükből.  Nem akarják megérteni, és ami ettől elszomorítóbb a szerint működni, hogy akarata ellenére senkit sem lehet boldogítani. Tennie kéne érte. Azt lehet mondani, hogy úgy 2011- óta a falvakba, vidéken ez nem működik. Az emberek az istennek se akarnak mozdulni. És bizony, ennek megfordítása nehéz ügy. Ezért is van könnyű dolga a populista fidesznek, jobbiknak a vidéki tömegekkel. Azt ígéri, sugallja nekik, hogy ti csak nyugodtan üljetek békés közmunkásként az árokparton, kapirgáljátok a parkokban a füvet, majd mi boldogítunk benneteket. Néha rámutatnak egy-egy ellenségre, nemzet árulóra, bűnbakra a közösségi érzés, a valahová tartozás látszatának, élményének megélése miatt. Gyere bélyegezzük meg, utáljuk, közösítsük ki együtt. Ezt lehetett megtapasztalni  amikor a március 15-i ünnepen a miniszter a helyi megemlékezésen mindenféle zöldségeket mondott. Brüsszel, a bevándorlók és burkoltan a baloldal. Valaki mindig rosszat akar nektek, elárul, elveszi az életteredet, munkádat, veszélyezteti nemzeti kultúrádat. De majd mi a hatalom megvédünk téged. Te nem érezheted, gondolhatod azt, hogy rajtad is múlnak a dolgok. Nem érezheted, gondolhatod azt, hogy mint egyén, önálló akaratod is lehet. Csak azt érezheted, hogy velünk vagy. Legyen benned egy olyan érzés, hogy ide tartozol hozzánk a hatalomhoz. A sanyarú sorsod ellenére is legyen benned meg mindig ez az érzés. Mindig lesz valahogy. Mindig lesz közmunkád, ha jól viselkedsz.

Ha esetleg kétségeid ébrednének, ha el kezdenél gondolkodni, azonnal ott van melletted egy, de ha kell, akár közre fog több emberünk is. Ha kell a közmunkát szervező kft vezetői személyesen figyelnek rád, figyelmeztetnek "jó" szóval. Ha kell, az egyház vezet, terel a helyes úton. Például amikor kilépsz a kondi teremből. ( Fiuk, tudják ugye, hogy kire kell szavazni?) Vigyázunk arra is, hogy láthasd a falu jelentősebb személyiségeinek, módosabb embereinek hajbókolását is előttünk. Lásd, hogy ők is félnek, beállnak a sorba. A valamikor lazán káromkodó, bőszen fideszező, sokak számára zsinórmértékként számon tartott, egykor legyőzhetetlen független polgármester a templomba a miniszter mellett áll, arcán ájtatos alázattal. Csak aki közvetlen közelről ismerte, az látja rajta a mélységes megtörtséget. Az a nagygazda, aki karakánul azt mondta, hogy amíg ő kétágú lesz, addig a helyi vadásztársaság egyben marad, mára már kiforgatva tagadja meg saját szavait. A minap láttam őt. Elkerülte a tekintetemet. Szinte egyik napról a másikra aggastyán lett.
Nincs menekülés, nincs kiút, ha van féli, félteni való. És van. Félteni kell a vagyont, a gyermeked jövőjét, vállalkozást, munkahelyet. Hozzám eljutott kósza hírek szerint már ..... az  életet is. Bizony, akit kilátástalan helyzetében eljut oda, hogy pénzért provokációkat kövesen el más pártok rendezvényén, az előbb-utóbb bármire képes lesz. Csak az őt felbérelő ember beteges személyisége szabja meg a határt.
És a suttogó propagandaterjesztők még terjesztik is színezve a történéseket a megfélemlítésekről, zsarolásokról, feljelentésekről,  vizsgálatokról. A vadászokat már csak a légügyi hatóság és a bányakapitányság nem ellenőrizte, vizsgálta. A többi hatósághoz már kivétel nélkül fel lettek jelentve.
Félj te is. Ne is próbálkozz. A zsigereidben érezd, hogy kis pont vagy, nem törhetsz ki.
És ezt fogod érezni majd mindaddig, amíg végül feléled benned a .......  Stockholm szindróma. Ami egy definíció és a  lényege,....hálás leszel mindezekért, ami veled történik.
Cseppben a tenger. Azt ne higgye bárki, hogy mindezek elszigetelt jelenségek a mai magyarországi vidéken.

Mintha derengene...

Igazából e bejegyzést jó ideje már hogy megírtam, de nem tettem közzé. Nem tagadom, szóltak és én is úgy éreztem, hogy a májusban egy kicsit sok voltam. Nem akartam túlpörgetni a dolgot, de mentségemre szolgáljon, kissé felzaklatott az, hogy mennyire hülyének nézik néhányan a helyi népet. Jó elfogadom, hogy fásultak, beletörődöttek, érdektelenek, apatikusak, stb. De ezt kihasználva hülyének nézni, az teljesen más. Persze hogy tudom, hogy általában egy polgármester választás szimpla, megszokott CBA-s átkúrás.  Ott se lepődünk meg már, ha a polcon 453 forintra kiírt fehér bor (St. István Korona) a pénztárnál  több mint 600 forintot kóstál. Egy dolog a felírat, más dolog a valóság. Bocsi....  már nem annyi! Lehet hogy akciós volt és nem vettük le. Mondja nekem már rutinosan a kis hölgy.
De ennyire azért talán mégse kéne talán. Egykoron a jó Gyulánk még se íze, se bűze , inkább balos ember volt a fidesz döntnökök számára.  Ugyan most hányan vették le, tették be a kosárba és mentek úgy a pénztárhoz hogy,.....ahol kiderült, hogy már nem annyi, hanem .....fidesz. ( most jön az, hogy de hát a szórólapon...ott volt, tudhattad...)

Visszatérve a kezdéshez,... szóval sok voltam na.
És a négy bejegyzés egyeseknél ha néha tartalomban is, de számban mindenképpen már túlment a tűréshatáron. A helyi jobboldalon Balogh Gyula lenyúlásának leleplezése okozott felháborodást , különösen a búbősvöcsök hasonlat talált az elevenbe , míg a ballibesnek gondolt néhány ismerősöm azért nyilvánította ki nemtetszését, nehogy tovább cincáljam a helyi, összeborulós választási komédia hátterét, mert még kiderülnek a rejtett szándékok, remények. Természetesen badzsi mészárosként a taglóval ide nézve, oda ütve.
Súlyosbította a megítélésemet, hogy többen abban reménykedtek, én is nekirontok a jobbiknak, fokozva az egyébként végig langyos választási hevületet, felajzottságot. Gondolom nem kell bizonygatnom, hogy jobbik nem tartozik a kedvenceim közzé, de nem tettem.
Azt már felesleges is megjegyeznem, hogy a kétszázegynéhány szavazat egyértelműen bizonyítja, hogy az egész jobbikozás csak szimpla cumiztató hangulatkeltés volt. Ezzel együtt immár utólag az is természetes, hogy e ballib egy fikarcnyit sem háborodik fel azon, hogy bevett szokássá vált a környéken az, amikor valakik  - "tudjukkik" Gulliver után szabadon  - hol az MSZP-s Gőgös Zoltán sajtótájékoztatóját, hol per pillanat éppen Szalókon a jobbik kampányzáró rendezvényét hekkelik meg egy busznyi - most éppen Tiszabőről verbuvált erősen nem az idén barnult, váratlan vendéggel. Persze lehet eskü alatt állítani, hogy szó sincs itt semmi provokációról és a győztes mit sem tudott. Na ne tessék röhögtetni. Mert tegnap permeteztem és ilyenkor mindig cserepes a szám széle.....
Viszont a lehelet finom kérdésem mindössze ennyi lenne : ..... Kedves és igen tisztelt, magát ballib mainstreamnek vélő néhányak, tessenek már megmondani.... ugyan mi a fészkes fene lenne a szilárd elvi álláspontjuk akkor, ha történetesen van egy helyi, baloldali jelölt és ezt vele műveli a "tudjukki"?
( És bevallom töredelmesen, hogy megint nem figyeltem arra, hogy a kérdésem gúnyos, rosszindulatú, kötekedő, és tele van helyesírási hibával.) 
Hm... még hogy kicsit sok voltam..... Egyik  haverom is e szavakkal fogadott a Gondűző teraszán,.... Huh vazze.., nagyon neked mentek nem csak a fideszesek, de még a tieid is.
A fideszesek? Na, az nem baj. Sőt. .....Ilyenkor egy gyermekkoromban látott film képei peregnek le előttem (azt hiszem a Csapajev ?). 
Koszos munkásing két kézzel széttép.... gombok repülnek, mellkas kidülleszt és .....Ide lőjetek!!.....
(Felébredve, vissza emlékszem az álmom utolsó foszlányaira, ahogy anyám beletörődően korhol.... Fiam már megint mit játszottál, hogy egy gomb se maradt az ingeden?)

Ja és, hogy ..... enyéim? Kik azok?
Erről meg az jut eszembe, hogy nemrég egy bejegyzésemben azt írtam, hogy azt hittem, azért került a választásokat megelőzően a postaládámba egy Munkáspárti szórólap, mert valaki azt gondolhatta, én vagyok itt az utolsó és mint olyan az egyetlen kommunista.
Na és persze a helyi fideszes ostobák egyből levették, hogy....na tessék.  Ugye, hogy az ,...... bevallotta magáról.  Akkor csak igaz lehet, .... komcsi!
És vélhetően ez is lehetett a lekommunistázásom oka az egyik kocsmában ( a nevét már nem akarom megint kiírni, mert még azt hiszi valaki, hogy reklámozom) azok által, akiknek a bejegyzéseimen túl az sem tetszett, hogy kritizálni merészeltem a helyi vízmű szolgáltatásának előre be nem jelentett, több mint öt órás szüneteltetését a múltkorában. Ami mellesleg nem spontán csőtörés miatt, hanem egy állampolgár által észlelt szerelvénymeghibásodás tervezett javításából következett be.
A társaság összetétele nem is érdekes. Nem veszem egy kalap alá a jelenlévőket, mivel én is fociztam sok emberrel egy csapatban. Még sört is ittunk utána anélkül, hogy bármiben egyetértettünk volna.
De mintegy mellékesen - hogy ez hogy került oda - megemlítésre került az, hogy  a helyi tűzoltók meg harminc perc után érkeznek ki a tűzhöz. Erre mit lehet mondani? Semmit.
Vagyis talán annyit - ha kiemeli néhány jóakaróm a szövegkörnyezetből, ha nem - ........nem tudom, mit szólna a delikvens,  ha hozzá  egy valós eseményhez valóban a bejelentéstől számított félóra múlva érkezne ki a csapat, már csak azért is, hogy az aljas vádjának eleget tegyünk? Persze, ilyen nem lesz. Mi tesszük a dolgunkat minden előítélet nélkül. Nincs jobb, vagy baloldali pártállású tűz, károsult, bajba jutott ember. Csak ember, akin segíteni kell és segítünk is. Természetesen jellemileg nem csak e hitvallásban különbözünk....
„Hm, kommunista én! emígy füstölgök magamban "(Toldi sic.)
Lehet, hogy erről másokat kellene megkérdezni? Én ugyanis arra emlékszem, hogy a rendszerváltás előtt is mindig baja volt velem a helyi vezetésnek.
De ezt inkább hagyjuk is. Régvolt, szép volt. Ennyi.
Mindenesetre ezek szerint a mai elveim sem olyanok, amelyek beleillenének a helyi, általánosan elfogadott elvek fő sodrába.
Most például, pontosabban nem rég azt az üzenetet kaptam, hogy ideje lenne lecuppannom a vadásztársaság dolgairól. Mert ugyanis,..... mi közöd hozzá?!
Hát ez az. Mi közünk ahhoz, ami bár nem velünk, de itt történik a közvetlen közelünkben? Az ismerősünkkel, utcabelivel, baráttal, rokonnal. Kérdezhetném, mi közünk a mindennapi valósághoz? Mi közöm a faluhoz? Van e, lehet e egyáltalán bármi közöm az itt történtekhez?
A minap a Jóbarátba betérve, épp a helyi vadászokról folyt egy emeletes diskurzus. Az egyik fél álláspontja az volt, hogy amit az elődök felhalmoztak közösségi vagyont, értéket, azt most egy ide csöppent fideszes szerencselovagszerű "körzetkápó" az  utódok vitáját, gyengeségét kihasználva személyes befolyás alá  akarja varázsolni. És szerinte ez nagy aljasság.
A másik fél szerint pedig ez nagyon is rendben van. Ugyanis micsoda dolog az, hogy a fácán a Szalóki szőlőbe az ő borsóján hízott meg és mégis más lőtte le, ette meg. És az is nagyon helyes, ha a vadászoknál melózó potyalesőket  majd jól kirúgják. Legalább majd ott ülnek mellette az árokparton, közmunkásként és nem az ő borsóján meghízott fácánokból bankettoznak.
A legmegdöbbentőbb az a konklúzió volt, hogy nem érdemes ezen vitatkozni, mert úgyis az lesz, amit az okosok akarnak. A lényeg az, hogy ezt a sört itt e,... ezt má' nem veszik el, mer'má' csak egy korty van az üvegbe. A többi lent van. És még lejjebb lesz mingyá" ....hehhheee.
Micsoda mélyről jövő népi bölcsesség. És micsoda egyszerű, törvényszerű következmény, hogy ez a falu itt tart, ahol van.
Eszembe is jutott, hogy a téma igazi slusszpoénja az lesz majd, amikor a helyi képviselő-testületnek nyilatkoznia kell, hogy a település több száz hektár földjének művelési, vadásztatási jogát kinek adja át. Ha nem a Hubertusnak, azzal egyértelműen jelzi a behódolást. Megpecsételve ezzel az ott dolgozó emberek sorsát.
De választhatják a kibekkelést is. És én gondolom, hogy Gyula lesz is ennyire fineszes. Most, egy évre odaadják a területet a Hubertusnak, mivel ideiglenes a helyzet és 2017- ben úgyis újrajátszás van. Addigra 3000 hektárt kellene összeszednie az élethalálharcot vívó maroknyi csoportnak.  Tudván, ez szinte lehetetlennek tűnik. Gondolom, ők is világosan látják, hogy a küzdelmük eléggé kilátástalan. Jól érzékelhető, hogy már inkább a becsület, a virtus tehetetlenségi nyomatéka viszi őket előre.
Kívánom nekik, de számomra nagy meglepetés lenne, ha sikerülne. Már csak azért is kívánom, hogy sikerüljön, hogy a tökig fideszes helyi önkormányzatnak színt kelljen vallania. A falu előtt.

De....Ugyan hányan értik is e küzdelmet a faluban. Hányan fogják fel, hogy valóban miről is szól. Látják e, hogy egy - meg lehet, ma még csak lokálisan -  neofeudális viszony kialakulásának néma szemtanúi. Amelynek hozadéka lehet majd az, hogy egyszer csak nem lehet csak úgy kisétálni, kirándulni a határba bármelyik földúton, mert a földesúr, vagy valamelyik csősze ott terem és visszazavar.
Őszinte leszek. Nem hiszem, hogy értenék, felfognák, látnák ezt az emberek.
Már azért sem hiszem, mert a közelmúlt választási bohózatának mellékjelenségei egyértelműen rámutattak a helyi ballib intellektuális közegének minőségére. Akiktől nem mellesleg az adott helyzetekben a "vészcsengő" hangját várni lehetne. Ezek után mit várjunk ez egyszerű, iskolázatlan, kilátástalan sorsában megkeseredett átlagembertől?
Sőt, ......... üdítő látvány volt, ahogy a szinte már konspirációs körülmények között megszervezett  beiktatási szertartáson megalázkodva odaültek az őket hol nyíltan, hol csak finom célozgatásokkal mélységesen lenéző, megvető helyi jobboldali mainstream mellé. Nem először mondom, Gyula lenyúlása a városvédőktől, zseniális húzása volt a fidesznek.
Íme, éljen a ökumenizmus. Odaültek, megjelentek, ünnepelték a győztest. Együtt. Nagy tévedés, hogy Balogh Gyulát.  Bizony kis barátaim nem őt, a győztes fideszt......"teccettek"...
Minden dolog okkal történik. Ez is.
Kíváncsian várom, hogy igazolódik e a várakozásuk, vagy marad majd számukra a csalfa reménykedést követő, bevallatlan kijózanodás.
Na igen , .... óh, azok a csalfa remények. Micsoda küzdelem volt a háttérbe anno azért is, hogy ki gyakorolja Kovács Miska fölött a befolyást.  És íme, history repeats itself. (a történelem ismétli .....)
Na meg óh, azok a csalfa remények ...... észrevétlenül tapadnak meg egy ma még nem is létező, de a szándék szerint újjáéledő intézmény homlokzatán.

Viszont kezd némileg felvillanyozni, hogy az utóbbi időben egyre többen hívnak fel, állítanak meg és biztosítanak egyetértésükről, biztatva, hogy folytassam a blogomat. És természetesen mindegyikőjüknek elmondtam, nem ezért teszem, nem ezen múlik. Sőt, a már korábban hangoztatott szándékom szerint egyre inkább visszavonulok a facebookról. Oda inkább csak hülyéskedni megyek fel. Sokakkal együtt. Az arra való.
Úgy gondolom a továbbiakban inkább csak a google+-on teszem közzé bejegyzéseimet. Mégiscsak más egy Kollár Erzsébet, vagy egy Szemenyi- Kiss Tamás társaságában gyertyákat gyújtani, megpróbálni világítani a sötét, szélfútta éjszakában. Persze nem mérem magamat hozzájuk. Vér profik. Én egy kezdő amatőr vagyok.

És talán a felvillanyozódásom oka  lehet még az is, hogy néhány nappal ezelőtt hazafelé tartva a szolgálatból, két 18-19 évesforma srác stoppolt le a kunhegyesi pálinkafőzőnél. Beszállva a kocsimba, meglepő illedelmességgel köszönve azzal kezdték, hogy ...  tudják ki vagyok és olvassák a blogomat. Helyzetükre vonatkozó érdeklődésemre azzal folyatták, hogy most végeznek majd a sulival, végre kiléphetnek az életbe. És, - kérdeztem - tervek?  Rövid csend után jött a válasz...., a közmunkán kívül itthon semmi munkahely lehetőség nincs. És mivel családból többen dolgoznak benne, tudják, ismerik, ezért inkább nem is próbálnák ki. A külföldi munkavállalás is egyre rázósabb a menekült hullám miatt. Úgy tűnt, nem voltak valami optimista hangulatban. Újból csend következett. Majd már csak egymással beszélgetve arról panaszkodtak, hogy Szalókon mindenütt mindenki......   csak a maga pecsenyéjét sütögeti, saját zsebét tömögeti, ezért kéne valami egyesület, vagy párt, ami változást hozhat.
Nem tudtam megállni, hogy el ne röhögjem magam..... Srácok, ennyire nem lenne a faluban csaj, hogy unalmatokban politizálni akartok ? És ha már inkább azt, ...... akkor hogy- hogy nem találtátok még meg a jobbikot, vagy az titeket ?
Vannak csajok és azért nem a jobbik, mert az én barátnőm roma, válaszolta az egyik. A fideszt is tudják hogy van a faluban, de .... á, az meg nagyon gáz.
Na és a DK? Mert állítólag az is van. Kérdezem tettetett naiv sunyisággal...... Mély csend. Majd hallom a bizonytalan választ....Van? Nem is hallottunk róla. Majd már egymás szavába vágva, szintén meglepően értelmes dolgokat mondtak a kezdő vállalkozók támogatásáról, helyzetbehozásuk lehetőségeiről, amiket lehetne csinálni, ha van egy jó vezetés. (szerintem a suliba hallhatták)
Haza érvén a szalóki darálónál kiszállva, illedelmesen kezet fogtak, és megköszönték a fuvart.

Folytatva utamat, majdnem túlszaladtam a kapunkon, úgy elbambultam....
Nahát. Most ez egyedi eset lenne, vagy komolyan mintha derengene.... ? A fejekben.

Fixa idea...

 ......vagyis rögeszme. Ez az, ami szinte mindenkinek van. Nekem is. Egyik legrégebbi az, hogy kis falunkban a mindenkori polgármester ne legyen pártkatona. Azt elfogadhatónak tartom, ha egy, netán több párt kinyilvánítja, hogy támogat egy adott, független jelöltet. A meggyőződésemet erősítette, hogy  településünk rendszerváltozást követő időszakában ez mindig így volt és be is vált.  Vincze Feri,  Bordás Imre, Kovács Miska mögött nem volt pártalakulat. E körülmény igazából a legutóbbi polgármester esetében értékelődött fel. Ugyanis amikor az alkalmatlanságából következő hibái elérték azt a szintet, amely a bukásához vezetett, nem volt párt, amely őt a hatalomba tartotta volna a továbbiakban. Ha Misi azon az ominózus napon úgy dönt, hogy bevállalja a fidesz jelöltséget, meggyőződésem, ma is ő Abádszalók polgármestere.

Mint ahogy meggyőződésem az is, hogy súlyos hiba volt Balogh Gyula párt színekbe való indulása. Illetve, ha már így történt, a helyi nem fideszes (független, liberális, baloldali) mainstream egy részének beállása mögé. Nem véletlenül kritizáltam élesen már az elején Abád Szabó Imrét, amikor a bevallottan elfogult írásaiból megéreztem a veszélyt.

Bizony, lenni kellet volna jó néhány embernek  e körből, akik adott időben kinyilvánítják, hogy gondolja át a döntését, mert abba a politikai térbe, ahová  átlép, már nem mennek vele, nincsenek mögötte.

Szilárd meggyőződésem, hogy rendes , tisztességes, komoly ember a nyilvánosságra került országos ügyek miatt a fidesszel hivatalos kapcsolatot nem tart fenn. Vezetőivel, fajsúlyos képviselőivel is csak a szükséges mértékig és elkerülhetetlen esetben.

Méretes naivságnak tartom az abban való reménykedést is, hogy Gyula mint legújabb térségi fidesz kedvenc, az abból származó előnyöket majd okosan, ügyesen ki tudja használni a falu számára. E helyett, azt gondolom, lesznek majd, akik itt helyben őt és a helyzetet fogják kihasználni. Mondom ezt abból következtetve, hogy a helyi termelő ágazatban (mezőgazdaság) a lényeges lapok leosztásra kerültek. Ott már labdába rúgni nem lehet. Amúgy is egy farkasverem. Mindenki figyel mindenkit, és ha alkalom adódik, torokra mennek. ( lásd: vadásztársaság élethalálharca)

Mi maradt még? Az önkormányzat csatolt része, az idegenforgalom.

Ott kell és lehet is még valamit megpróbálni. Nem valami húsos cupák, de  azért lehet róla szopogatni rendesen. Csak helyzetbe kell kerülni. ( lásd: kft igazgatói pozíció) És ez rendben is lenne. De....., amikor a helyi idegenforgalom egy másik, fajsúlyos vállalkozója kiáltja bele a Pedró maligán fokokkal terhelt légterébe azt a verdiktet, hogy...: majd a Sanyival megbeszélem, hogy mi legyen, na  az komoly baj. És a hírek szerint nem minden alap nélkül  Sanyizza le a minisztert.

Tévedés azt is gondolni, hogy majd a Gyula "szorgalmazására" maholnap felújítják a környék útvonalait, vagy komoly - az elmaradott kistérségi létből fakadó hátrányokat ellensúlyozandó - piaci munkahelyek létesülnek a térségben a miniszter ( immár mint Sanyi) hathatós kijárásával. Azt viszont valószínűnek tartom, hogy Gyula lesz  az akinek - immár a pártfegyelem által kötve - el kell hárítania valamilyen magyarázattal az elégedetlenkedőket.

 A közmunka jellegű foglakoztatás folytatása mellet azt természetesen nem zárom ki, hogy némi üveggyöngy szórás is lesz. És hogy legyen miért újfent utálni, kötekedni velem, ilyen üveggyöngynek tartom a tervezett tanuszodát. A legújabb, idegenforgalom megmentőnek kikiáltott csoda valamit.

Volt már egy pár, de ez, tartok tőle, verni fogja mindet. Ugyanis az istennek se tudok rájönni, hogy ha valóban ez olyan jó és tuti buli, akkor miért nem úszott rá más település is?  Ráadásul e beruházást itt helyben sokan a rég vágyott termálfürdőkomplexum megvalósulásának hiszik. Lelkesednek is nagyon.

Ezzel kapcsolatosan az jut eszembe, hogy végül is mindig meg akartak "kövezni", ha egy-egy nagy ötlet árnyoldalait megpróbáltam megvilágítani. Így volt ez, amikor a Mikromatika startjának előjátékaként falból összehívott értekezleten - ahová soha sem tudtam meg, hogy ugyan miért is hívtak meg - köztem és Borsós Gyuszi bácsi között, aki az akkori tsz. vezetés Gyula szerű (újfent hárító) jóembere volt, heves vita bontakozott ki. Azóta hol van már a cég? És hol a vagyon, aminek lenyúlásának a veszélyére felhívtam akkor a figyelmet?

A következő ilyen eset volt, amikor az AF Zrt-s szélhámosság fátylának fellebbentetése miatt egy Szlabely, vagy (Szlabey ?) nevű nagy remény - akkor még számomra a helyi "kommunikációs térben" zsinórmértéknek számító közíró szerint.... svihák -   élesen kirohant ellenem és a konkurencia kémének nyilvánított a kétségeim megfogalmazása miatt, miközben a többi testületi tag szemét lesütve, mélyen hallgatott. Hol van már e cég is? És hol a vagyon? 

Ja, egyébként a közírónak még jóval előtte el kellet hagynia a termet. Megszavaztuk. Én is. Mert ha nem? Akkor még annyit sem tudtunk volna meg, hogy... a konkurencia kéme vagyok. Hogy ki a t.köm lehet az a konkurencia, azt azóta sem tudtam meg.

A helyi idegenforgalmi és városüzemeltetési kft. megalapításakor, mint az egyik - és ezt minden túlzás nélkül állíthatom - ötletgazda, megpróbáltam olyan döntési ellensúlyok, szabályzók beépítésére felhívni a figyelmet, amelyek stabillá teszik már a működés megkezdésekor annak pénzügyi helyzetét. Az elutasításon túl a kinevezett első igazgatóval még nagy harag is lett belőle. És mi lett a kft-ből? Na, nem  a tervek szerinti, 15-25 ember számára biztos megélhetést nyújtó munkahely. Viszont az égisze alatt lehetett és ma is lehet ügyesbe ...... na ezt hagyjuk. A lényeg az, hogy nem véletlenül nem alakult meg és soha nem is fog a közelmúlt ( 5 év) kft működését vizsgáló bizottság.

A tanuszodára visszatérve, csak egy dolog foglalkoztat. Mi van akkor, ha egy szép napon, valamelyik soron következő kormány kitalálja, hogy nem akarja-tudja finanszírozni a fenntartást, működést... , mondjuk akár 3, vagy legyen 10, év múlva? Na, akkor mi lesz? Nem lesz ilyen. Jön a válasz. A hírek szerin első ütemben 24 tanuszoda épül az országban, ami 700 000 ember ellátását célozza meg. Mennyi lesz a végső szám ha arányosítjuk, 300 ? Számoljunk.

Tudom, hogy sántít a példa, de ha jól emlékszem, az AF Zrt-t úgy 2001-2 környékén találták ki. És ha szintén jól emlékszem, egy Varga Mihály nevű fideszes parlamenti képviselő nagy-nagy támogatásával. Jóval később, 2009-ben (Cs Nagy Jóska által az alapításkor elhangzott jóslatának szóhasználata szerint) tekeredett a település nyakára. Volt haszna? Volt. Kovács Miskának. Lebombázta vele Bordás Imre képzeletbeli szobrát. De az az ötlet is nemes és stb, stb volt.

Bármilyen nagy ellentmondás is tőlem,.... féltem Gyulát egy fidesztől is szemfényvesztőbb párt (van!) "uszodarom" bombáitól.

Mint a bekezdésben arra céloztam, rögeszméje az szinte mindenkinek van. Velem kapcsolatban egyeseknek például az, hogy sértődött, megkeseredett, gúnyolódó, csak a hibákra koncentráló, stb ember vagyok. Hiába próbálom e sztereotípiákat eloszlatni, úgy tűnik nem sikerül. Sőt, van aki egy másik  Oláh Imrét keres a cyber térben, mert akit mostanában olvas, az nem tetszik. Ugyan melyiket ? Azt, amelyiket 2010 őszén a tűzoltóság előtti átjáróba arról győzködött,  hogy Kovács Mihály neve mellé kell húzni az X-et, mert az egy komoly, felkészült, okos, művelt ember és nem a Balogh Gyuláé mellé? Azt, aki viszont őt arról győzködte, hogy de bizony Balog Gyulára kell szavazni, mert Kovács igazi személyiségét itt még senki se ismeri, de ha megismerik, az nagy csalódás lesz ?
És rá egy hónapra ugyanott találkozva nagy ujjongás, lelkendezés volt, hogy nagyon jó választás a Kovács Mihály azért is, mert neki Balog Gyula az igazgatója maradhatott az iskolába.  Még ma is emlékszem az értetlen arcára, amikor búcsúzóul visszakérdeztem... Kíváncsi vagyok, meddig?
Bizonyára azt nem értette, hogy miért is nem értek vele egyet. 

De komolyra fordítva a szót, gondolom azt keresi, amelyik kérlelhetetlen keménységgel, sokszor már-már a jogi normákat feszegető jelzős szerkezetű megfogalmazásokkal pellengérezte ki a Kovács-Kasza tandem regnálása idején tapasztalt visszásságokat. És amelyik a Balogh Gyula időszak kezdetével csupa fényről, pompáról, ragyogásról, testvéri, önzetlen barátságról és sikerekről írna csak.
Tenném is, ha a valóság ezt tükrözné. Na de, nem így állnak a dolgok. Sőt....Nem tagadom, kezdek is begurulni az újabban hozzám eljutott információktól. Na, nehogy a végén visszasírjuk Kovács Miskát.

És e mondatom vélhetően megint kivágta néhány fejben a biztosítékot. És ha az általam leírtak tartalmával ismét nem  akarnak egyesek vitatkozni, mert az a motivációt egyértelműen felfedné, akkor nyugodtan újból a helyesírásom   - ami mellesleg a műkedvelő blog (vagyis nem publicisztika !) íróknál szinte általános, mondhatni természetes - slendriánságába akadva próbáljanak lemenni kutyába és karaktert gyilkolni egy jól irányzott gyomros-kommenttel.

Csak reménykedni tudok, hogy még most sem a ..... korpás a haja, gágog a lúdtalpa, csalja a feleségét..... módszer jön. Legfeljebb.....még most sem tud írni helyesen, mert megint ly-nek írta a jét, amiből egyértelműen következik az axióma,..... ha rossz a forma, akkor a tartalom az már csak szar lehet.

Na igen. Sugallani kell lehetőleg elsőként azt, hogy ne olvasd, mert ez olyan ciki! Tudván, aki böngészi a fészt, az általában a posztok alatti hozzászólásokkal kezdi. Ügyes.

Ez bizony ugyanaz a szint, ahol Deák Eszter azért elutasítandó jelölt, mert cigit árult a karcagi strandon és nem azért, mert olyan párt jelöli, amelynek az elveivel nem értünk egyet. 

Az olyan snassz, hogy.... nem értek veled egyet, ezért meg ezért, stb. Vagy,... ezeket én úgy látom, hogy...

Ami engem érint, ezért - mi sem természetesebb - nincs bennem düh, indulat, harag. Csak mérhetetlen szomorúság.

Rohadt egy világ ez. Ahol egy jobb sorsra érdemes értelmiséginek ennyire lemenve kell szolgálni  még azért a bizonytalan kis kegyért is, amit meg sem ígértek. Csak abban reménykedve, hátha észreveszik, olvassák. Ők.

Nem kell aggódni. Olvassák.

Persze, megelőzhetném mindezt azzal, ha bekapcsolom a helyesírás ellenőrzőt. Miért, miért is nem, nem tettem és nem teszem. Időnként szerintem is hülye heppjeim vannak.

Ráadásul úgy írom le a gondolataimat, ahogy jönnek. Nem foglalkozok órákig a fésüléssel, stilizálással. ( ma 8:15-kor értem haza, kényelmes reggeli és utána billentyű nyomkodás újjal, blogilag ) Tudom, hogy kellene. De mondom, hogy hülye heppjeim vannak.

És ebből következhet az a  rossz hírem is, hogy.... nem érdekel a helyesírásom. A stílusom is olyan, amilyen.  És tapasztalatom szerint a Google+-on megjelenő több száz blog írójának többsége is ezt vallhatja magáról.

Az elmúlt egy évben több mint harmincnégyezerszer nyitották meg az érdeklődők a blogomat. Lehet hogy annak tűnik első látásra, de a google+ oldalon nem egy nagy szám. És, mint azt már többször kifejtettem, nem tagadom, hogy megtisztelőnek érzem az érdeklődést. De nem azért csinálom. Csak a hozzám eljutott információk alapján leírt, esetleg következtetéseken alapuló tartalomra figyelek. És az motivál, hogy leírjam a gondolataimat pusztán azzal a szándékkal, hogy évek múlva olvasva, visszaemlékezzek a mai időkre.   Na meg a titkos reményem az, hogy az unokáim egyszer majd olvassák.... (Na nézzük csak, miket csiholt ki az öreg a séróból ....)

Nekem az írás kellemes időtöltés és szeretem is csinálni. A legutóbbi, Abádszalók újra csendes c. bejegyzésem olvasóinak száma a közzétételét követő másnap délelőtt tíz órára már 300 fölött járt. Ma reggel, szolgálatból hazaérve is ránéztem. Immár nem egészen két nap alatt a statisztika 471 olvasót mutatott.  Azt gondolom, egy ilyen mértékű érdeklődés a helyi újságnak is jól jönne.  Ennek ellenére nem motiválnak ha elismerőek, vagy nem csüggesztenek, ha ledorongolóak a hozzá fűzött, vagy a hozzám eljutott vélemények.  Teljesen rendben van, ha valakinek nem tetszik, és nem olvassa.

A helyesírás intermezzót követően, már csak a vicc kedvéért is megpróbáltam Török Szultán ( Rejtő Jenő) stílusban az írásomat felvezetni emígy:

 Idefigyejj Imre! te 1 nagy hűje  ló vagy  és ne kekecckegygyél, mer 1ccer majd jó kupán váglak....

De mivel qrva nehéz így írni, ezért vissza is tértem a szokásos, kevésbé szórakoztató formához. És tartalomhoz.

Abádszalók újra csendes...

...Elzúgtak forradalmai..... (Petőfi után, szabadon) Hát ez egy erősen röhejes túlzás. Bevallom töredelmesen, hogy csak a hatáskeltés kedvéért kezdtem így. Persze, hogy baromság forradalomról beszélni. Arról is, hogy újra csendes. Mert nem újra, hanem ..... most is, mint mindig. A langymeleg választási hevületet követően a szimpla papírforma igazolódott. Bár nekem felcsigázta némileg az érdeklődésemet a tűzoltó kollégák azon állítása, hogy a Deák Eszti egy jó nő, de,...valahogy annyira már nem kerültem izgalmi állapotba, hogy elmenjek szavazni. ( lehet, hogy a libidó?) Viszont, ....ha a Gyula helyébe lennék, én elgondolkodnék. Már ha a kollégáimnak jó az ízlése. Esetleg egy háttér-koalíció a testvéri párttal,.... ? Ami megtestesülne egy külsős alpolgiban,....? Még van idő a beiktatásig! ( Lesz olyan egyáltalán?) Meg kéne talán gondolni. És miért is ne lehetne kettő továbbra is. Egyet a betlizőknek, egyet az ultizóknak..... Egy munkásőr mellé dukálhatna egy jobbikos, nem ? Tisztán a politikai balanszírozás miatt csak. Még akár további indok is lehetne, hogy a háromezer egynéhány szavazásra jogosultból mégiscsak kétszázvalahány az Eszterre szavazott. És az már komoly tömegméret. Itt.
Jó, nem annyira, mint az ezer-valamennyi a háromezerhez viszonyítva. Mert az pont majdnem egyharmad. Nem vágnék fel rá, de  persze ez miatta fideszesek nehogy má' szemlesütve járjanak. Győztek. Mondjanak nyugodtan egy nagy Yeee-t.
(Amúgy is .... Mao elvtárs szerint,....mindegy milyen színű a macska, ha megfogja az egeret.)

A részvételre nem kis malíciával mondhatnák ők akár, hogy elvonta a figyelmet  a Kis László ügy. Bár megértenénk, de ne mondják!
Mert ebben az országban mindenki hozzászokott immár az erőszakolgatáshoz. Itt minden arról szól, ez ömlik a híradókból, újságcímlapokról, online sajtóból, stb.  Bizony, bizony, annak vagyunk közönyös szemtanúi, meg és elszenvedői ahogy ..... hőn szeretett  Viktor vezérünk  - mint  a nemzet  nagy Kiss Lászlója - naponta erőszakol meg mindent, amit a rendszerváltás vívmányának hittünk. Csoportosan. Mondom ezt ahhoz képest, hogy már hányingerem van az egésztől.
Mondom...az egésztől! Nem csak Kisstől, hanem a rekord nézettséget célzó médiatúllihegéstől, civil krokodilkönnyektől, politikai felhangok belekeverésétől, stb. Komolyan tartok attól, hogy még a végén az elkövetők iránti részvét lesz belőle.
Főleg, ha valakinek eszébe jut, hogy fordítson némileg a dolgon. Mert bizony lehetne.
Nem is akarok én ízetlenkedni , vagy ne adj isten kegyeletet sérteni azzal, hogy az utóbbi időben ismerősi körben hány férfiú vetett önkezével véget az életének az imádott nő, feleség hűtlensége miatt. Nem is klappol a hasonlat, jól tudom. Mert a végzetük, majd a haláluk az ő saját döntésük volt. Választhatták volna a tovább, vagy a kilépést, vagy akár a tudomásul vevő beletörődést is. Vagy ne adjisten a kötél, helyett pofán verni a semmirekellő gaz csábítót, esetleg a lőfegyver saját fejhez emelése helyett a szomszédfalubeli csábító, rettegett  "nagy ember" meglátogatását és ...... (na, itt mit is írjak, hogy ne tűnjek elfogultnak)
És természetes az, hogy az ilyen dolgok meg sem karcolják a médiafelületet. Mint ahogy az is természetes, hogy sokan most inkorrektnek tartanak a dolgok ilyetén történő összevetése, kicsavarása miatt. Csak aki megéli az elvesztés okozta rokoni, anyai, apai gyászt, az árvák elszenvedett lelki traumáját, az gondolkodik el az élet igazságtalanságán. És persze, hogy vannak hűtlen, erőszakos férjek is. És ezen a ponton inkább ezért is azt szeretném sugallni, hogy... elég.
Meg kéne állni a józanság határain belül, még mielőtt a médiamunkások túlbuzgósága valami jóvátehetetlen következményt okozna a két nem kapcsolatában, és gaz erőszakolgatónak ítéltetne minden odamosolygó férfi, vagy cafkának kiáltanánk ki minden visszamosolygó nőt.

Csak reménykedni tudok, hogy kis falunkban marad is a kezdő mondatokban vázolt csend és nyugalom. Nem kezdődik el, gerjed valami ostoba gyanúsítgatás, suttogó hírbehozás zaftosra turbózott történeteken való csámcsogás formájában. Kipécézve, megtalálva akár egy - egy bűnbakot is levezetésképpen.
Reménykedjünk, hogy marad a nyugodt, egykedvű várakozás a közeljövőt illetően. Is.
Mert azért valljuk be, lett némi "adventi" hangulat a választást követően. És ez természetes is. Ne feledjük azon - neves publicistáktól, elemzőktől átvett - állításomat, hogy a fidesz működési jellemzői egy sajátos,  dél olasz, vagy Bronxi "szervezetet" sejtetnek. Ahol magától értetődő a consigliere létezése.
Ismerve a helyi viszonylatokat, azt gondolom, a háttérben komoly erőfeszítések történnek e pozíció megszerzésére. És ismerve a helyi erő és befolyási viszonyokat, lehetnek meglepő fordulatok is. Az már is ad egy sajátos bukét a történetnek, hogy a megválasztott polgármester azzal a felütéssel nyitott a be és megköszönőjébe, hogy ..... várja az ötleteket.
Na, basszus.... neki nincs? Komolyan gondolja a szorgalmazom, támogatom, kliséket?
Tudni kell Gyulát illetően, hogy az ő iskola igazgatói korszakában helyetteseként két olyan szakmailag is szuper tanerő funkcionált, akik nem csak maguk is szaggatták a hámot, de keményen kezelték az ostort és a tartották a gyeplőt. Közismert közmegítélés volt, hogy Gyulának ott jóformán csak repizni és finomhangolni kellett.
Na, itt most mi lesz?
Az önkormányzati munka más kávéház. Már a Bordás időszak vége felé sem ment a fegyelem megtartása. A kezdeti, keménykedő főnöki allűrökkel színesített fellépései cicavízióvá szelídültek minden szinten, mindenhol. Ennek egyik eklatáns példája volt, ahogy minden következmény nélkül lett benézve az iskolafelújítás műszaki tartalma. Ami törvényszerűen bele is került nem kevés millába. Az AF Zrt-ről már ne is beszéljünk. Mert az maga volt a tragikomikum.
A Kovács-Kasza tandem okostojáskodó, trükköző, folyamatos rögtönzése sem volt cél nélküli. De azt bizonyítani ma már igencsak nehéz lenne. Vagy már nem is lehet. Bár, szerintem érdemes lenne tenni egy próbát.

De ne bolygassuk a múltat most, e türelmi időszakba. Vagy kegyelmi állapotban? Ki tudja....
Mert a tét nem kicsi. Egyesek számára. Lesz e változás? Lesz e újra osztás?
Van aki eljátssza, hogy oda se figyel, nem is érdekli. Van aki fület hegyez,...... ugyan lesz e hívó szó? Vagy új leosztás? Szól e nekem, hogy kellek? Fogalmazódik meg további jó néhány fejben is ez a kérdés.
Van, aki már kapott felkérést,..... de köszöni szépen, marad a pislákoló helyi idegenforgalom oldalvizén. Egyetértek vele.... Én is jobban érzem magam a lelátón.
Pályára lépni itt, ahol a helyi szemfényvesztő fidesz potentátok kábításának köszönhetően évek óta téli álmát alussza a jó nép ? Amikor szinte mindenhol az országban kezd forrongani a hangulat a  fidesz rablólovagok gyalázatos fosztogatása okán, csak az abádszalóki nép isteníti azokat, akik megengedik neki, hogy éhbérért kapirgálja a strandon a gyepet, üljön naphosszat az árokparton, mintha a közmunka az fontos és hasznos lenne, stb.?

 A helyi "társadalom magasabb régióiban" is csend honol. Gyanús, magába révedő csendet szült a várakozás. Ugyan Gyula milyen műfogásokat fog bevezetni, alkalmazni? Nyugodjunk meg bármilyet, abban döntő szerepe lesz a consigliere-nek. E tanácsadó - mert írjuk már le magyarul is - személyére itt-ott már fogadások is kötődnek. Szerény véleményem szerint lesz egy hivatalos, látható. (Aki már baráti körben híreszteli is, hogy....a miniszter úr megmondta, hogy  az én egyetértésem nélkül gazdasági, pénzügyi kérdésben nincs döntés....)
És lesz csak a történésekből kikövetkeztethető, háttérbe megbúvó, rejtőzködő is. Kell lennie. És természetes, hogy mind ez tagadva lesz.  Mintha nem is lennének. Testület dönt....Jön a megszokott, hivatalos duma.
A sokadik kérdés már önmagától adódik.... A Gyulába vetet hit ugyan megbicsaklik e, ha nem lesznek egyénre szabott  és ami fontosabb, az igényt kielégítő válaszok?
Nincsenek kétségeim. Amíg volt egy közös ellenség Miska személyében, a legnagyobb hülyeségek, szembeötlő hozzá nemértések ellenére sem volt nehéz egységet teremteni.
De most?
Az immár új polgármester óvatos embernek tűnik. Úgy döntött, hogy nem mond fel, hanem fizetés nélküli szabadságra megy a munkahelyéről. Ez bizony teljesen érthető.

Ui.:
Sajnos a számos és számtalan helyesírási hibáimból egy újabbat sikerült azonosítani az olvasóknak: Az utolsó előtti mondatban a fizetettlen- nek szánt szót,  sikerült fizetetten-nek írni. Általában úgymond "séróból" írok. Nem agyalgok a mondatok stilisztikai, lingvisztikai, stb megjelenésén. Ennek viszont ez a következménye. Utólag és előre bocsi mindenkitől. Ne feledjük, én csak magamnak írom le a gondolataimat. Blog. Ha más is olvassa az megtisztelő, de nem motiváló számomra.

 

Egyszer majd......

......kérni fogunk magától valamit Pelikán elvtárs.
Most csak ígérjen nyugodtan. Hintse el, hogy jön a Kánaán. Mondja nyugodtan, hogy már itt van nem messze. Mindjárt befordul a sarkon, csak egy kicsit legyenek türelemmel. Magának még elhiszik. Nekünk már nem, de magának igen. Főleg az idegenforgalom felvirágoztatásával lehet etetni itt a népet. A realisztikusnak tűnő ötleteket, elképzeléseket zúdítsa a közönségre nyugodtan. Sugározzon lelkesedést, magabiztosságot, hitet és reményt. A többivel nem kell törődni, mert az ilyenre nagyon rá tudnak cuppanni. És ezt használja is ki, amennyire csak lehet. Nyugodjon meg, a közönség soraiban ott ülnek a mi lelkes, elkötelezett bólogatóink, akik már be vannak idomítva a taps indításnak időzítésre. Majd ők stimulálják a hangulatot. A remény, a várakozás, a messiás várás már néhány ütős mondat után beindítja úgyis a kollektív eufóriát, vele együtt az emelkedettséget, az elfogadó lelkesedés pszichózisát. Nekünk főleg ez utóbbi kell.
Na meg..., csak óvatosan, de lehet egy-két ködös, közelebbről nem meghatározott, ígérgetésnek nem minősülő bevillantás majdani munkahelyekről, vállalkozásbővítési lehetőségről is. De azzal csak csínján, mert könnyen konkrétumként értik. És ha véletlenül arra jár egy-két olyan, aki meg is jegyez dolgokat, akkor később még baj lehet. De szerintünk most nem kell aggódni. A mélyen  ostoba, megbukott előző polgármester után örülni fognak itt bárkinek, aki némi reményt tud vetíteni a horizontra azzal az instant szöveggel, hogy.... pályázat,pályázat......szorgalmazom, szorgalmazom, stb, stb.
Szeresse a faluját nyugodtan, ha akarja. Legalább annyira, mint a hatalmat. Amit pénzre, gazdagságra válthat. Mi meg majd  magát szeretjük. Majd megtapasztalja, hogy mi nem felejtjük el a lojális barátainkat...... De jó, ha tudja, hogy az ellenfeleinket sem. Ott leszünk maga mellett. Mögött. Előtt. Mint hatalom.

Errefelé komoly előny, ha látja a nép, hogy az erő kivel van. És ha félnének, az se nem baj. Mert a hatalomtól a magyar, különösen ha vidéki, és főleg ha boldogulni akar,  féljen. Akarjuk is. Persze nem látványosan, de akarjuk. Zsigereikben, tudat alatt érezzék, hogy félni kell. Hogy ott vagyunk és látjuk őket.
Ezért kerítjük be is őket.... mint a pásztorkutyák a birkákat.
Elől ( az elsősorban ülve) az idegenből szervezett elvtársak. Hátul a helyiek. A megfigyelők. Állva. Hogy lássák a reakciókat. Ki van velünk, és ki az, aki csak úgy ímmel-ámmal.
Körbezárt demokrácia...Egy mozdulat, egy gesztus nem lehet, ami nincs megjegyezve.
És had higgyék azt is, hogy mindig így lesz. Hogy minket soha nem fog legyőzni senki. Mert lám,  aki megtetszik, azt oda tudjuk állítani magunk mellé. Mindegy, hogy korábban mit gondolt, mit hitt, hol állt, mi volt az elve. Megvesszük. Kilóra.
Vele együtt azokat, akik eddig támogatták, hittek benne. Persze, nyugodtan higgyék csak azt magukban még egy darabig, hogy azt tesznek, úgy gondolkoznak, ahogy akarnak. Hogy ők lehetnek az ellenzék. Majd a közöttük lévő jelentősebbeknek, hangadóknak is lesz egy ajánlatunk. Persze, csak magán keresztül. Egy visszautasíthatatlan. Vagy egy zsíros lehetőség. Remek szalámi lesz belőlük. Is. Észre sem veszik.....

Szóval ..... tudja Pelikán elvtárs,egyszer majd kérni fogunk magától valamit. De addig csak nyugodtan dolgozzon. Nekünk.
Addig erősítse a hitet. A kötelékeket. A bizalmat magába, hogy higgyenek. Magának. Senki másnak. Maga remek előadó, jó beszélőkével. Maga után menni fog a nyáj. Majd.
És jönnek majd. Ha kérjük.
Ha majd maga mondja nekik elhiszik, hogy jönniük kell. Magának elhiszik, hogy az országot nem egy rablóbanda, egy maffia szerű  képződmény tartja foglyul.  Na, persze nem úgy hiszik el, hogy maga ezt mondja nekik. Áhh, azt nem úgy kell....
Azért hiszik el, mert úgy gondolják, hogy ha maga ott van velünk, akkor mi csak talpig becsületes, demokrácia hívő párt lehetünk. Mert hát maga immár egy hős,....egy igazodási pont,.... egy valaki, aki már..... valami.
És már is meg kell, hogy dicsérjük! Jó úton halad. El kell ismerni, nem kis teljesítmény, hogy azok a pedagógusok, akik néhány napja még ellenünk tüntettek, most ott ültek, tapsoltak egy fidesz - de jó kis trükk volt -  rendezvényen, áhítattal lesve minden szavát. Amit mi megengedtünk, hogy elmondjon. Bravó! Csak így tovább. A kezdet az jó. És láthatóan jó alapképességei vannak, mert nem minden delikvens érti a csuklómozdulatot, amikor a Sanyi int az asztal alatt, hogy most már elég. Az igazi az lesz, amikor már az arcról is olvasni tud.  

Azért a kezdeti sikereket túlértékelve, nehogy megpihenjen a babérjain. Önképzéssel fejlessze, javítsa a saját manipulációs módszereit is....
Mert tudja Pelikán elvtárs,... egyszer majd kérni fogjuk magától, hogy ezek az emberek arra szavazzanak, amire maga. És maga ránk fog szavazni. Azért vagyunk itt. Azért jövünk...., hogy a bekerített  birkanyáj lássa, és elmondja azoknak is akik nem voltak ott, hogy maga a mienk.  És ha ők azt akarják, hogy maga az övék is legyen, akkor magát csak velünk együtt kaphatják meg. Nincs kegyelem, nincs kiút. Az élet nem habos torta.....Ki van ez találva Pelikán elvtárs.....
Minden a statuálástól függ, ez a lényeg.....Ezért hadd szarja össze magát a helyi szoclib ellenzék, amikor az a hír, hogy a müv.házba,..... telt ház volt.

Az külön nagy eredmény, hogy a fidesz logó sem kellett a háttérre. Az emberek tudják, hogy maga most már itt a mi logónk.
És nehogy elfelejtse,..... ! Tudja,...... egyszer majd.....


"Szólítsd, mint méla borjúszáj
a szorgalmas szegényeket,
rágd a szívükbe: nem muszáj
hősnek lenni, ha nem lehet!"
(József Attila)